Szerdahelyi István - Juhász Ildikó (szerk.): Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (Budapest, 1996)
S - Sztaninec Jurij - Sztavridisz Fivosz - Sztefanov Dimitár - Sztefanov Pârvan - Sztefanova Nevena Boriszova - Szterjopulosz Kosztasz - Sztoev Gencso Dinev - Sztratiev Sztaniszlav - Sztroglascsikova Zinaida
SZTRO len vonzódás’, 1994). O Gyújt, kiad.: Izbrani proizvedenija v 2 torna (’Válogatott művek 2 kötetben’, 1984). Sztaninec, Jurij (tGorond, 1994. ápr. 13.) Sztavridisz, Fivosz O Magyarul még: 5 vers (Liszkay Z., Nagyv, 1994, 10-11.). Sztefanov, Dimitâr O Verseskötetei még: Gorata na gluharcseto. Opiti za hajku (’Pitypangerdő. Haiku-kísérletek’, 1988); Vszekidnevni szoneti (’Mindennapi szonettek’, 1994). Sztefanov, Párvan Rangelov (Csepárljanci, 1931. jan. 1.-): A Szófia Színház dramaturgja (1973—1984; 1990-1990) volt. O Verseskötetei még: Diagnoza (’Diagnózis’, 1982); Premálcsana ljubov (’Elhallgatott szerelem’, 1984); Lirika (’Líra’, 1986); Prostavane sz panairite (’Búcsú a vásároktól’, 1994). Sztefanova, Nevena Boriszova: angol, orosz és francia fordításai mellett meg kell említeni köteteit, amelyekben magyar szerzőket szólaltat meg bolgárul: József Attila (1953); Petőfi Sándor (1952); a János vitézt először 1953-ban, másodszor - átdolgozva - 1986-ban jelentette meg, Ady Endre (1972). O Művei még: Amplitudi. Portreti, eszeta, szpomeni, szkici (’Amplitúdók. Portrék, esszék, emlékek, vázlatok’, 1986); Dve dálecsni szvetlini. Sztranici ot szemeen arhiv (’Két messzi fény. Lapok a családi archívumból’, 1987); Miszticsnijat pát (’A misztikus út’, versek, 1995). Szondi György Szterjopulosz, Kosztasz; Kósztasz Szterjópulosz (új átírás); (Athén, 1926-): görög költő, író, filológus, irodalomtörténész. A hagyományos görög költészet egyik felújítója, a posztszimbolisták neves elemzője. Első verseivel 1943-ban a Néa Esztía c. folyóiratban mutatkozott be. Ugyanebben az évben jelent meg önálló verseskötete Hinoporiná (’Őszi versek’) c. Míg ebben csak hagyományos stílusban írt költemények szerepelnek, az 1955-ös Ta topta tu fengarjú (’Holdbéli tájak’) c. válogatásban már modernebb szellemű alkotások is helyet kaptak. O íliosz tu miszonihtíu (’Éjféli nap’, 1991) c. verseskötetével teljesedett ki költői pályája. Ebben a gyűjteményben végigvezeti az olvasót az önmegismerés göröngyös útján. O I elinikí puszi (’A görög költészet’, 1985) c. ötkötetes antológia-irodalomtörténetet adott ki; ugyancsak szerkesztője és tanulmányírója az I metapolemikí pezografía (’A háború utáni próza’, 1988) c. nyolckötetes irodalomtörténetszöveggyűjteménynek. O Verseskötete még: I szkiá ke to fősz (’Az árnyék és a fény’, 1960; Állami-díj). O Magyarul: 2 vers (Papp A., A bolond gránátalmafa, anto., 1984). Caruha Vangelió Sztoev, Gencso Dinev O Műve még: Doszietata (’A dossziék’, reg., 1990). O Gyűjt, kiad.: Izbrani proizvedenija v 2 torna (’Válogatott művek 2 kötetben’, 1985). O írod.: D. Nicsev: Gencso Sztoev (életút-inteijú, 1983). Sztratiev, Sztaniszlav: Több jeles hazai és külföldi díjjal tüntették ki. O Művei még: Podrobnoszti ot pejzazsa. Balkanszki szindrom (’Részletek a tájból. Balkáni szindróma’, színdarabok, 1990); Poszledno kinő (’Utolsó mozi’, elb.-ek, 1991); Bálgarszkijat model (’A bolgár modell’, szatírák, 1992); Uprazsneninija po drugoszt (’Másság-gyakorlások’, szatírák, 1992); Ot drugata sztrana (’A másik oldalról’, színművek, 1994); Sztojan (ua., szatírák, 1995). O Magyarul még: 1—1 elb. (Király Z., Mai Bulgária, 1986, 12.; uő, Bulgária, 1988, 11-12.); 5 kispróza (Csíkhelyi L., Szondi Gy., Haemus, 1992, 3-4.); 3 kispróza (Doncsev T., uo., 1993, 2.); 1 miniatűr (Szondi Gy., Rakéta, 1993, 8.); 1 szatíra (uő, Polisz, 1994, 14.). Szondi György Sztrogalscsikova, Zinaida (20. sz.): vepsze pedagógus, szerkesztő, politikus. A vepsze irodalom, műveltség újjáélesztésének egyik legaktívabb, legeredményesebb kezdeményezője, résztvevője. A már-már kihalásra ítélt haiti-finn nyelv és nép — nem kis részben neki és hasonlóan gondolkodó társainak köszönhetően — az önfeladás helyett a megmaradásra tesz kísérletet, ismét vállalja hagyományait, anyanyelvét, s 1938-ban elsorvasztott írásbeliségét is új életre kelti. A helyi közösségek összefogása nagy erő, az önbizalmat azonban erősíti a nemzetközi figyelem, biztatás. A vepszék iránti érdeklődés felkeltésében, propagálásában kiemelkedő szerepet játszott. Az 1990-es években számos nemzetközi kulturális és tudományos szervezet választotta be vezetőségébe. A Kaijalai Köztársaság parlamentjének tagjaként is képviseli népét. Nagyra értékelhető kezdeményező szerepe a fordításirodalom fellendítésében, a nemzeti nyelvű újság- és könyvkiadásban. O Főbb művei: Vepsäläisten uudelleensyntyminen on alkanut (’A vepszék újjászületése megkezdődött’, esszé, finnül, Carelia, 1993, 5.); Ot obrecsennosztyi k nagyezsgye na vozrozsgyenyije (’A sorsszerűségtől az újjászületés reményéig1, tan., oroszul, Anyanyelvűnk, irodalmunk ma. A III. Finnugor Irókongresszus jegyzőkönyve, Eger, 1993-Bp., 1995). Domokos Péter 929