Szerdahelyi István (szerk.): Világirodalmi lexikon 12. Rjab–Sez (Budapest, 1991)
R (folytatás) - Roscoe, William - Roscsin, Mihail Mihajlovics - Ros de Olano, Antonio
ROSDE kon der griechischen und römischen Mythologie ('A görög és római mitológia részletes lexikona', 1884—1937) c. hatkötetes lexikon (mindmáig a legbővebb anyagot tartalmazó mitológiai kézikönyv) szerkesztőjeként végezte. Munkáját halála után K. Ziegler vette át, a négy kiegészítő kötet 1893 és 1921 között jelent meg. Csepregi Zoltán Roscoe [roszkou], William (Liverpool, 1753. márc. 8.—uo., 1831. jún. 30.): angol ügyvéd, költő, könyvgyűjtő, botanikus. Ügyvédi gyakorlatot kezdett, majd ügyész lett. Liberális gondolkozó lévén, örömmel üdvözölte a francia forradalmat: An Ode to the People of Francé ('Oda a francia néphez', 1789). Egy időben Liverpool whigpárti parlamenti képviselője volt. Az 1816-os gazdasági válságban pénzzé kellett tennie értékes kép- és könyvgyűjteményét. O Érdeklődése az olasz reneszánsz nagy alakjai iránt két művet eredményezett: Life of Lorenzo de' Medici ('Lorenzo de' Medici élete', tan., 1795), The Life and Pontificate of Leo the lOth ('X. Leo élete és pápasága', tan., 1805). Műveit több nyelvre fordították. A rabszolgaság ellen írt verse és tanulmánya is nagy feltűnést keltett: The Wrongs of Africa ('Afrikai gonoszságok' 1788); A General View of the African Slave-Trade ('Általános kép az afrikai rabszolgakereskedelemről', 1788). Klasszikussá vált verses gyermekmeséje: The Butterjly's Ball and the Grashopper's Feast ('A lepke bálja és a szöcske lakomája', 1806). Popé-műveket rendezett sajtó alá. O Egyéb művei: Mount Pleasant, a Descriptive Poem ('Üröm-hegy, leíró költemény', 1777); The Poeticái Works ('Költői művei', 1853). O írod.: H. Roscoe (fia): Life of William Roscoe (1833); SirC. S. Jones: W. Roscoe, 1753 —1831 (1931); William Roscoe of Liverpool (szerk. és az életrajzot írta: G. Chandler, 1953). Ringwald Edit Roscsin, Mihail Mihajlovics (Kazany, 1933. febr. 10.—): orosz író, drámaíró. Gyári munkásként dolgozott, majd tanárképző főiskolán tanult. 1958-ban elvégezte a Gorkij Irodalmi Főiskolát. O Prózaíróként kezdte irodalmi pályafutását, az igazi sikereit azonban drámaíróként aratta. Valentyin i Valentyina ('Valentin és Valentina',) c. kisregényének dramatizált változatával (1970, bem.: 1971: Benedek A., Egy fiú meg egy lány, József Attila Színház, 1972. márc. 25.; kézirat: Szí) mutatkozott be először a szovjet színpadon. Komoly nemzedéki dráma igényével lépett fel, amelyben a fiatalok szerelmét befelhőző hétköznapi nehézségeket társadalmi problémákként ábrázolta. Sztarij Novij god ('Egy régi Szilveszter', 1967, bem.: 1973) c., kisszerű emberek keserű életképsorozatát felvonultató vígjátékában fölényes derűvel és szkeptikus bölcsességgel kérdőjelezte meg a kispolgári világ eszménytelenségét. Eselon (1972, bem.: 1975: Elbert J., Szerelvény a hátországba, Nagyv, 1976, 2.; Pécsi Nemzeti Színház, 1979. febr. 16.; kézirat: SzJH;) c. tragikus hangvételű drámájában a háborút mint az emberi érdekellentétek látszólagos feloldhatatlanságát, és mint a sorsokba beépülő, továbbélő fájdalmat ábrázolta. Muzs i zsena sznyimut komnatu (1974, bem.: 1976: Benedek A., Veled vagy nélküled, József Attila Színház, 1977. nov. 5.; kézirat: SzJH) c. drámájában két pályakezdő fiatal bontakozó hivatástudatának és családalapítási vágyának mindennapos kudarcait mutatta be. Szpesitye gyelaty dobro (1980: Morcsányi G., Olga, Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1980. okt. 18.; kézirat: SzJH) c. riportdrámájában dokumentarista egyszerűséggel tárta fel egy öngyilkosságot megkísérlő vidéki kamaszlány segítségére siető és őt otthonába befogadó, jócselekedetével önmagát gyanúba keverő kisember abszurd drámáját. O Roscsin hősei keresik helyüket a világban, s ennek során lelkiismereti és erkölcsi konfliktusokat élnek át. Életképszerűen megszerkesztett drámáiban a környezet- és jellemrajz némileg az általános érvényű emberi-társadalmi mondanivaló hordozójává is válik. O Gvűjt. kiad.: Réka ('A folyó', kisreg.-ek és elb.-ek, 1978); Pjeszi ('Színművek', 1980). O Egyéb művei: Rasszkazi sz dorogi ('Úti elbeszélések', 1981); Juzsnaja vetka ('Déli ág', kisreg.-ek, 1982). O'Magyarul még: 1 elb. (Elbert J., Asszonyok, 1962, 6.); 1 esszé (Györe B., Szovjet, Irodalom, 1975, 8.); 1 tan. (Radnóczi É., Szovjet Irodalom, 1985, 2.). O írod.: Spiró Gy.: Egy fiú meg egy lány (Népszabadság, 1972. ápr. 11.); Molnár G. P.: A Szovremennyik Budapesten (uo., 1975. nov. 15); Havas E.: Veled vagy nélküled (uo., 1977. nov. 22.); Molnár G. P.: A moszkvai Művész Színház vendégjátéka (uo., 1977. nov. 23.); Pályi A.: Pécsi Nemzeti Színházi esték (Jelenkor, 1981, 3.); V. Sipova: V proze i drame (Novij Mir, 1982, 5.); V. Klisenko: Kak zsivjos cselovek? (Lityeraturnoje obozrenyije, 1982, 7.). Papp Mária Ros de Olano [rosz de oláno], Antonio (Caracas, 1808. nov. 9—Madrid, 1886. júl. 23.): spanyol író, katona, politikus. Szülei-175