Szerdahelyi István (szerk.): Világirodalmi lexikon 12. Rjab–Sez (Budapest, 1991)
S - satpadí - Satra Keng-Kam - Satrov, Mihail Filippovics - Satta, Salvatore
SATPA az Andzsó-családból', reg., 1931); Kane ('Pénz', elb., 1937); Migotona shübun ('Szép botrány', reg., 1947); Hatsubutai ('Első fellépés', elb., 1951); Godai no tami ('A nép öt nemzedéke', reg., 1970). O írod.: Muramatsu S.: Miyoshi Y.: Satomi Ton ron (1955); Satomi Ton to Shirakabaha (1956). Viktor Krupa—Südy Zoltán satpadí: -+kannada irodalom satr; satr: az arab metrikában (—>arúd) a —> miszrá mellett a —>félsor terminusa; a bait felét jelenti. Az egységnek mind az időmérték, mind a rímek kialakításában jelentősége van. O (~+arab irodalmi formák mastúr, radzsaz). Satra Keng—Kam {'Keng és Kam könyve'): khmer népmesegyűjtemény. Gyakori főszereplője Sobheatonsaj, a bíráskodó nyúl, a kisemberek barátja, aki ítéleteivel gyakran meghiúsítja a lelkiismeretlen hivatalnokok igazságtalan döntéseit. A népmesék jelentős részét a Buddhista Intézet munkatársai gyűjtötték össze, s hat kötetben, Pracsun Röung Preng Khmer c. adták ki. Néhányat francia és angol nyelvre is lefordítottak. O Magyarul: 35 mese (üveges F., Az istenfiú városa, anto., 1975). O írod.: Keng Vansak: Réflexions sur la littérature khmere (La Revue Fran9aise, 1968, 1.) Bögös László Satrov, Mihail Filippovics (írói név); Marsak (valódi név); (Moszkva, 1932. ápr. 3.—): orosz író. 1956-ban elvégezte a Moszkvai Bányamérnöki Főiskolát. Művei 1952 óta jelennek meg. Már első drámai alkotásai — Csisztije ruki ('Tiszta kezek', 1956) és Meszto v zsiznyi ('Helyűnk az életben', 1957) — látni engedik Satrov művészi gondolkodásának természetét, a polgári erények útján való érvényesülés kifejezését, s törekvését az aktuális problémák korhű nyelven való megfogalmazására. A Ny. Pogogyin-íéle dramaturgia folytatója. Drámaíró munkásságának több évtizedét szentelte Lenin alakjának: az Imenyem revoljucii ('A forradalom nevében', 1958); Sesztoje ijulja 1964: Elbert «J., Július hatodika, 1965, kézirat: Sz. I; film: (1968, szovjet); Tridcatoje avguszta. Bolseviki (1968: Elbert J., Merénylet, József Attila Színház, 1970. okt. 25.) c. műveitől kezdve az 1980-as években született, a moszkvai Művész Színházban bemutatott, népszerűséget és sikert hozó darabokig: Gyiktatura szovesztyi (1986: Gálvölgyi Judit, A lelkiismeret diktatúrája, 1987); Bresztszkij mir (1987: S. Nyírő J., A breszti béke, Szovjet Irodalom, 1988, 9.); Dalse. . .dalse. . .dalse.. . (1988: Kovács Léna, Tovább.. .tovább.. .tovább. . ., 1988). A kimagasló egyén sorsa érdekli a történelemben. Konfliktusokban, a „veszély perceiben" ábrázolja V. I. Lenint, elvtársait és a szovjet-köztársaság megerősítéséért folytatott harc feszült pillanatait. Satrov történelmi-forradalmi témájú műveire jellemző a jelentős mennyiségű dokumentumanyag felhasználása, a tényekre való építkezés. Leninről filmforgatókönyvet is írt (1968—1970; bem.: 1987). Munkásságát 1983-ban Állami díj]a\ jutalmazták. O Egyéb művei: Szinyije íconyi na krasznoj trave (dráma, 1979: Gálvölgyi Judit, Péntek I., Forradalmi etűd, Szovjet Irodalom, 1980, 4.; bem.: Égszínkék lovak vörös füvön, Thália Színház, 1980); Tak pobegyim! ('így győzünk!', dráma, 1982); Fevral ('Február', reg., 1979, V. Loginovval); 18-ij god ('A 18-as év', színdarabok, 1974); Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művek', 1982). O írod.: J. Olhovics: A merénylet után. A moszkvai Művész Színház új Satrov-bemutatója (Szovjet Irodalom, 1983, 4.); Sugár A.: Mindent a nevén kell neveznünk (Mozgó Világ, 1986, 10.); E. Cerkover: A nagy téma. Interjú (Szovjet Irodalom, 1987, 11.); N. Sándor L.: A nagy kompromisszum (Él, 1988, 4.). Szigeti Szonya Satta [száttá], Salvatore (Nuoro, 1902. szept. 6.—Róma, 1975. márc. 19.): olasz író, jogász. A mantovai, padovai, genovai és római egyetemen tanított polgári jogot. Jogi munkái közül igen jelentős a polgári perrendtartáshoz írott kommentárja. De profundis ('A mélységből', 1948) c. írásában a háborús évekre emlékezik vissza. Szépíróként a Soliloqui e colloqui di un giurista ('Egy jogász monológjai és beszélgetései', 1968) c. naplókötetével debütált. Igazán ismert íróvá azonban csak halála után vált, amikor az Adelphi kiadó publikálta életének utolsó négy évében írott regényét II giorno del giudizio (1977: Peredi M., Az ítélet napja, 1985) címmel. A könyv egy nuorói jegyzőcsalád életét kíséri figyelemmel 50 éven át, a 19. sz. utolsó évtizedeitől a 20. sz. első harmadának végéig. Satta a nemesi származású család életén át mutatja be a tradíciók feltartóztathatatlan kihalását, szeretett vidéke, Szardínia életét, hétköznapjainak nyomorát. O Az 1925-ben írt La veranda ('A veranda', 1. kiad. 1981) e. regény kéziratát véletlenül találták meg egy irattartóban. Története egy észak-olaszo.-i szanatóriumban játszódik. 556