Szerdahelyi István (szerk.): Világirodalmi lexikon 12. Rjab–Sez (Budapest, 1991)
R (folytatás) - Rjasencev, Jurij Jevgenyevics - Rjazanov, Eldar Alekszandrovics - Rjókan - Rjom Szangszop - rjongu - Rjoszen - Rju Rinszok - Rjurikov, Borisz Szergejevics
RJASE kok', 1930), Dvoriki ('Kis udvarok', 2 köt., 1931—1933) és Molodoj szád, ('üde kert', 1939) c. regényeiben mutatta be. A nagy honvédő háborúban megélt élményeit Vozvrascsenyije ('Visszatérés', 1947) c. elbeszéléskötetében örökítette meg. Vossztanyije ('Felkelés', 1936) c. regényében és Rodnaja sztorona ('Szülőföld', 1946), valamint Jevpatyij Kolovrat c. ifjúsági kisregényeiben a történelmi múlt felé fordult. O írod.: M. Gorkij: Szobranyije szocsinyenyij (29. köt., 1955). Papp Mária Rjasencev, Jurij Jevgenyevics (Leningrád, 1931—): orosz költő. Pedagógiai főiskolát végzett. Első írása 1955-ben jelent meg a Junosztyhan. Költeményeire a szemlélődő álláspont a jellemző. Színműveket is ír. O Verseskötetei: Ocsag{'Tűzhely', 1967); Csaszi nad pereulkom ('Óra a mellékutcában', 1972). O Magyarul: 2 vers (Rab Zsuzsa, Hózápor. Fiatal szovjet költők, 1967); l-l vers (Képes G., Úí, 1967, 11., Kiss B., Szovjet Irodalom, 1978, 10., Baka I., uo., 1979, 8.) Vig Mónika Rjazanov, Eldar Alekszandrovics (Szamara, ma: Kujbisev, 1927. nov. 18.—): orosz filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg. 1950-ben végezte el a filmrendező szakot G. M. Kozincev műhelyében. 1966-tól E. V. Braginszkijja,] közösen ír elbeszéléseket, forgatókönyveket, színműveket, amelyeket többnyire megfilmesít. Mai témák, a modern nagyváros és lakói foglalkoztatják. Műveinek alapjául általában kiélezett, paradox vígjátéki helyzetek, szokatlan esetek, anekdoták szolgálnak. A bonyodalmakban gazdag cselekmény, a pszichológiailag pontosan kidolgozott jellemek alkotói módszerének fontos jegyei. O Főbb művei: Beregisz avtomobilja ('Autót loptam', film, 1966, szovjet); Zigzag udacsi ('A siker cikkcakkjai', elb., 1968; film: ua., 1968, szovjet); Sztariki-razbojnyiki ('Öregecske banditák', elb., 1972; film: ua., 1972, szovjet); Sz Ijogkim párom! (vígj., ?: Benedek A., Ma éjjel megnősülök!, József Attila Színház, 1973. dec. 8., kézirat: SzJH); Szoszluzsivci (színmű, 1972: Czimer J., Munkatársak, Pécsi Nemzeti Színház, 1972. nov. 10., kézirat: SzJH; film: Szluzsebnij román, 'Munkahelyi románc', 1977, szovjet); Rodsztvennyiki ('Rokonok', színmű, 1974); Pritvorscsiki (Benedek A., Képmutatók. Mai szovjet drámák, 1980). O Magvarul még: 1 elb. (Szegő Gy., Vasárnapi Új Szó, 1988, 17.) O írod.: Eldar Rjazanov. Szbornyik sztatyej (1974). Dányiné Nyilas Mária Rjókan: ->• Ryokan Rjom Szangszop; Höngbo (írói név); (Szöul, 1897—uo., 1963): koreai író. Japánban járt egyetemre. 1920-tól a Tonga Ilbo, 1923-tól a Szide Ilbo, 1930 körül a Csoszon Ilbo c. lapok munkatársa volt. Az 1930-as évek második felében a japánok megszállta Mandzsúriában tevékenykedett újságíróként az ott élő koreaiak között. A háború után visszatért Szöulba, a Kjonghjang Színműn c. lapnál dolgozott. A koreai háború (1950—1953) alatt átmenetileg Puszanban, majd ismét Szöulban élt. O Ujon Dzsingon (1900—1941) mellett a naturalista stílus kiemelkedő koreai képviselője. Tevékenységük két folyóirat körül bontakozott ki (Kebjok, 'Teremtés', Csoszon mundan, 'Koreai irodalmi körök'). 1921-ben írott Phjobonsziri csöngkeguri ('Levelibéka a bemutatóteremben') c. elbeszélését az első koreai naturalista műnek tartják. Az egzakt, tudományos, pszichológiai elemzésre való törekvés jellemzi jelentősebb regényeit: Manszedzson ('A függetlenségi mozgalom előtt', 1923); Szaranggva csö ('Szerelem és bűn', 1925); Szamde ('Három nemzedék', 1931); Morankkot philtte ('Amikor a pünkösdirózsák virágzanak', 1934); Cshüu ('Zápor', 1951). O írod.: P. H. Lee: Koreán Literature: Topics and Themes (1965). Jozef Genzor rjongu: a klasszikus koreai költészet kifejezőeszköze; két, egymás mellett álló verssor -+paralelizmusa,. A kínai -*lien csü hatására alakult ki a Ri-kor elejének -*•kaszaköltészetében. O (-> koreai irodalmi formák). Rjoszen: ->Ryosen Rju Rinszok; U Am (írói név); (Kangvon tart., Kadzson, 1842. jan. 27.-1917. jan. 29.): koreai költő. A 19. sz. második felében kibontakozott hazafias felvilágosodási mozgalom egyik úttörője, a szirhak materialista hagyományok örököse. Költészetében ostorozta az elmaradott társadalmat, küzdött a fokozódó japán behatolás, majd az ország japán megszállása ellen. A 19. sz. végétől éveken át japánellenes népi felkelő csapat vezetője volt, számos versének témáját is a japán megszállókkal vívott harcokból merítette. O írod.: Csoszin munhvasza ('A koreai kultúra története', 1969) Jozef Genzor Rjurikov, Borisz Szergejevics (Genf, 1909. ápr. 2.—Moszkva, 1969. máj. 21.): orosz irodalomkritikus, publicista. A Peda-8