Szilágyi Ferenc (szerk.): Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 4. 1797-1799 - Csokonai Vitéz Mihály összes művei 4. (Budapest, 1994)
Jegyzetek
naiból ide alkalmazott tizenkettes strophákat mondott-el, ’s tetszést nyere. Igaz ugyan, hogy a’ versek mértékét hol kitoldotta, hol elmetszette; de Jankótól ez is sok volt, ’s többet tőle várni éppen nem lehetett.” (Honművész. 1834. szept. 28. 623. 1.) A vígjáték címe, a játszás helye s a „tizenkettős strophák” alapján joggal gondolhatunk arra, hogy itt is Gergő beszéde alkalmaztatott a játékhoz a Dorottya-ból. A János Vitéz megzenésítője, Kaesóh Pongrác írt belőle daljátékot 1921- ben (zongorakivonatát ld. OSzK. Ms. Mus. 2638), s ezt Szegeden mutatták be, 1929-ben (ld. Sonkoly 130—131. 1.). Kárpáti Sándor egyfelvonásos operát írt belőle. (V.ö. Papp Viktor: Zenekari esték. II. Bp., é. n. [1942.] 197. 1.; v.ö. Sonkoly i. h.) Móricz Zsigmond egyfelvonásos adaptációját Kodály Zoltán zenésítette volna meg; kéziratát — a kotta nélkül — a PIM őrzi: M. 100/5151, 100/5152. Cser Pál s Horváth Jenő zenés játékot („musical comedy”-t) készített a Dorottyá-ból, s ezt 1966 februárjában a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be. (Ld. Új Tükör. 1966/9 [márc. 1.]: 18. 1.) Legújabb zenés színpadi feldolgozása: Dorottya. Zenés komédia két részben. Csokonai Vitéz Mihály után szabadon írta: Cziczó Attila. Zenéjét szerezte Cziczó Attila, valamint Suták Zsolt és Ignácz Attila. Táncok: Cziczó Attila és Rockenbauer Attila. — A gárdonyi Effect Színház vendégjátéka 1992. május 26-án volt a budapesti József Attila Színházban, Gregor József fővédnöksége alatt. Két táncjáték is készült a vígeposzból: Tóth Dénes Dorottya c. balettjét a budapesti Operaház 1944. jún. 2-án mutatta be. A balett zenéjéből Táncszvit készült, öt tételben. Ezt a Székesfővárosi Zenekar Kenessey Jenő vezényletével 1942. márc. 30-án mutatta be a Magyar Művelődés Házában (ld. Sonkoly). Sztára József 1920-ban Kalocsán írt Dorottya-balettja nem került bemutatásra (ld. Sonkoly). 331. Jósepha Kisasszonhoz Kézirata Nem maradt kézirata, bár az 1800-i Kcsj.-n a ,,No 10° Fragmenták” között a 7. sorszámon szerepelt: Josepha Neve’ Napjára. Csak az AV.-ben megjelent szövegét ismerjük. Megjelenése A költő az 1799 márciusában írt vers kiadására mindig is gondolt: az 1801-i Vkt.-n Josepha címmel szerepel, majd az 1802-i ÚK.-n a 85., Josepha Kisaszszonyhoz címmel, s ugyanebben az évben a Mfj .-n is előfordul az , ,Alkalmatos796