Szilágyi János: A magyar munkáskönyvtárak a két világháború között. 1920-1944 - A magyar könyv (Budapest, 1961)
A magyar munkáskönyvtárak a két világháború között (1920-1911)
A SZAKSZERVEZETEK KÖNYVTÁRAI 81 gyűjtemény létrehozása. E régi könyvek irodalmi, történelmi, természettudományi jellegűek voltak elsősorban, s általában a 18. század végéről, a 19. század elejéről származtak. Volt köztük Ovidius műveinek egy 1543-as kiadása, Szegedi Gergelynek egy énekes könyve 1569-ből s több más érdekesség. Igen helyes kezdeményezése volt a nyomdász-szakegyletnek az is, hogy létrehozott a központi könyvtáron belül egy csaknem 500 kötetes, nyomdász-szakirodalmat tartalmazó gyűjteményt is. A könyvtári állomány összetételét tekintve lényegében a nyomdászok központi könyvtáráéhoz hasonló volt a helyzet a könyvkötők szakegyletének könyvtárában is. Az 1943-ban kiadott katalógus178 szerint a könyvtár ez időben kb. 5000 kötetet foglalt magában, túlnyomórészt szépirodalmi műveket. A szépirodalmi művek közt itt is haladó és reakciós, színvonalas és színvonaltalan művek keveredtek a nyomdász-könyvtár anyagához hasonlóan, azonban a könyvkötők könyvtárában nagyobb számban voltak antifasiszta és kommunista kiadványok (igaz, hogy ezek jelentős része csak 1938 után jelent meg). így Gorkijnak 14 műve volt meg a könyvtárban, s más szovjet írók alkotásai közül Solohov Csendes Don-ja, Alexej Tolsztoj és Ilf-Petrov egy-egy műve is szerepelt az állományban. Volt könyv a kommunista Nexőtől, Olbrachttól és az erdélyi magyar kommunista Nagy Istvántól is. Az ismeretterjesztő könyvek sorában az ugyancsak kommunista Egon Erwin Kisch és Mód Aladár egy-egy könyve is megvolt, s itt találhatta az olvasó József Jolánnak József Attiláról írt könyvét, Illyés Gyulának néhány — a szegényparaszti törekvéseket kifejező — alkotását. Jóval kisebb könyvtárral rendelkeztek a húsipari munkások.179 1928-ban kb. 700 kötetes könyvtáruk volt, az állomány túlnyomó része (kb. 520 kötet) szépirodalomból állt. E könyvtár anyaga is nagyon vegyes volt — politikai és irodalmi színvonal tekintetében egyaránt. Mint azonban a szakszervezeti könyvtárakban általában, itt is a haladó és az értékes művek voltak túlsúlyban. Sok szocialista világnézetű könyvet (Bebel, Mehring, Szabó Ervin, Révész Béla, Kassák Lajos, Várnai Zseni és mások műveit) s néhány kötet kommunista művet is (Gorkij, Barbusse, Varga Jenő, Gergely Sándor munkáit) találhatott itt az olvasó. Mint említettük, nemcsak a szakszervezeti központoknak voltak könyvtáraik, hanem a különféle szakszervezeti helyi csoportoknak is. Ezek egynémelyike is kiadott nyomtatott katalógust, s így e könyvtárak állományáról is tájékozódni tudunk. 1924-ben jelent meg a budapesti cipészmunkások és munkásnők I. sz. csoportjának betűsoros könyvtárjegyzéke.180 A jegyzék tanúsága szerint e könyvtár 4788 kötetet tartalmazott. Az állomány nagyobb része itt is szépirodalmi könyvekből állt (2549 kötet). Igen sok tudományos és ismeretterjesztő munka is volt azonban e könyvtár anyagában, nagyszámú politikai és társadalomtudományi mű (kb. 500 kötet), sok történelmi (kb. 300 kötet) és természettudományos mű (kb. 150 kötet). A szépirodalmi könyvek túlnyomórészt haladó és színvonalas írók munkái voltak. Többek közt Balzac 24 művét, Maupassant 17, Tolsztoj 18, Dosztojevszkij 19, Gorkij 8, Jack London 24, Anatole Prance 26 és Shaw 4 munkáját találhatta meg itt az olvasó. A magyar szerzők közül igen sok Jókai, Mikszáth, Gárdonyi kötet mellett Móricz Zsigmond 23 műve, Bródy Sándor 10 munkája kapott helyet a könyvtárban. Szép számban voltak találhatók klasszikus és klasszikussá váló magyar költők (Csokonai, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits és mások) verseskötetei, viszont a külföldi költők kötetei csak igen kis mértékben kaptak helyet a könyvtárban. Reakciós és színvonaltalan szép-6 Szilágyi J.: A magyar munkáskönyvtárak...