Szilágyi János: A Népszava irodalompolitikája 1919 és 1929 között - Irodalomtörténeti füzetek 96. (Budapest, 1979)
A Népszava általános irodalompolitikai irányvonala és irodalompolitikai törekvései
Népszavánál, irodalmi rovatvezetőként, majd segédszerkesztőként.3 A 20-as évek második felétől - mint említettük - a munkásmozgalmon és a szociáldemokrata mozgalmon belül megerősödött és előretört a baloldal. A Népszavában is megszűnt a régi reformista-szociáldemokrata írók korábbi nagy túlsúlya, fiatal, harcos, baloldali írók is jelentkeztek. Közöttük volt József Attila, Gergely Sándor, Kodolányi János, Erdélyi József, Gereblyés László; később — a 20-as évek végén — Illyés Gyula, Lukács László, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Nádass József, Korvin Lajos és mások. Az idősebb forradalmi-szocialista írók közül ugyancsak a 20-as évek második felétől szerepelt rendszeresen a lapban Nagy Lajos, s időnként Barta Lajos is.4 A 20-as évek második felében — mint Nyigri Imre írja - a magyar szellemi életben új hullámzás kezdődött, fiatal írók indulnak, s tesznek hitet elhivatottságuk mellett. A Népszava is új írókat kutat, akik friss életkedvet, építő energiát, erőteljes nekilendülést jelentenének a magyar irodalomban. Eddig azonban — vélte a lap munkatársa — csak többé-kevésbé tehetséges keresőket találtunk. Nincsen közöttük vezető-egyéniség. Azonban keresni kell tovább, ez a feladat.5 A szélesebbre tárt kapukon a kéziratoknak a korábbinál nagyobb mérvű áradása indult meg. A lap — szerkesztői üzenetek 3 Barabás Gyula és Révész Mihály szóbeli közi. - Bresztovszky Ede Népszavával kapcsolatos levelezésének egy részét is a Párttörténeti Intézet Archívuma őrzi. (Bresztovszky E. gyűjt. 1925—1930.) 4 Minderről a következőképpen ír A magyar irodalom története 1919- től napjainkig c. mű: „A húszas évek közepétől megerősödött és új lendületet vett a Szociáldemokrata Párt irodalompolitikája is; a Népszava irodalmi rovatának javulása, antológiák megjelenése (Harcos énekek, 1926) jelzik ezt a folyamatot.” (Lnt. szerk.: Szabolcsi Miklós. Bp. 1966. 230.) 5 Nyigri Imre: A fiatalok irodalmáról. Kritikáink elé. N., 1925. I. 1. 27-28. — Ekkor, 1924 végén-1925 elején még József Attila is csak kereste a forradalmi szocialista költészet kialakításának útját, bár József Attila igazi jelentőségét - ekkor és később is — a Népszavánál csak kevesen ismerték fel. (Mindezekről a kérdésekről részletesebben 1. később.) 59