Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
V. A trochaikus versek
nem áll rendelkezésünkre, ezért a következő kötetek anyagát dolgoztam fel: Testvérgályák (Nyíregyháza 1923), Misztikus ünnepi asztal (Budapest 1928), Tékozló (Debrecen 1934). József Attila versei közül az alábbiakat tartom trochaikusnak: Boros keserűség; Ugye pajtás; Bús magyar éneke; Himnusz a borhoz (1922); Nyolcesztendős lányok; Lopok között szegényember; Egyszerű ez (1924); Tüzek éneke (1925); Az oroszlán idézése; Ülni, állni, ölni, halni; Táncba fognak; Jut most elég virág (1926); Szabados dal (1927); Tószunnyadó; Tedd a kezed; Két vers (K. S. f tbc-ben); Gyöngy; Gyereksírás; Tudtam én; Magyar Alföld; Hosszú az Űristen; Tüzek éneke; Huszonhárom király sétál (1928); Egeres: Regösének (1930); Farsangi lakodalom; Áradat (1931); A hetedik; Medvetánc; A cipő; Invokáció (1932); Búza (1933); Arany; Száradok, törődöm; ,,Költőnk és Kora" (1937). BOROS KESERŰSÉG Páros rímű nyolcasokból és hetesekből áll, egy ráütő rímmel. Strófaszerkezete bonyolult: 8, 8, 7, 7, 8, 8, 7 A verslábaknak 50 százaléka, a sorzáróknak 67 százaléka trocheus. Trochaikus volta mellett szól a Fóti dal hatása is „Rajta társak hát, igyunk egy Húzamost, Bú, szerelmek, házigondok Félre most: ” . . . nekikeserülve most, rajt’, igyunk egy huzamost!” Másik két párhuzamos hely: „Borban a gond megbetegszik, él a kedv” — „Égjen a bor fene kedve” és ,,S most hadd forrjon minden csepp bor, Mint a vér” — „Forrjon át a dús erekbe”. Maga a cím is Vörösmarty egyik bordalára, a Keserű pohárra utal. UGYE PAJTÁS Páros rímű felező nyolcasok, minden metszet pontos. A trocheusok százalékaránya: 38. A sorzárak: 12 trocheus, 2 pyrrichius, 2 sorban és a refrén két sorában spondeus. A 16 sorból (a refrén nélkül) 10 trochaikus. Az utolsó szakasz hangulati tartalmában a magyar nóták ismert típusára emlékeztet, de meg kell jegyeznünk, hogy a „nincs anyám, ki szedjen ráncba” sor nem tartalmatlan utánérzés, hanem mély érzelemmel telített (Nem hallod, mama? Szólj rám !). A tőszomszédságában levő Boros keserűség, valamint a Himnusz a borhoz is trochaikus volta mellett szól. 1922-ben és huszonháromban néhány szabadvers-kísérletet és a visszatérő gagliarda-ritmust leszámítva csak időmértékes verset írt. 153