Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
SZILÁGYI PÉTER JÓZSEF ATTILA IDŐMÉRTÉKES VERSELÉSE A tanulmány József Attila időmértékes verseléséről ad részletező és összefoglaló képet, s ennek során feltárja a költő ritmikai fejlődését, pályaképét. Szerkezetében eltér az átlagos irodalomtörténeti monográfiáktól, amenynyiben nyolc nagy, témakörök szerint megoszló fejezetből áll: a jambikus verselés, az anapesztusok funkciója, a polifonikus versek, a jambikus-trochaikus versek, a trochaikus versek, a klasszikus verselés, a szonettek, végül pedig a gagliardák funkciója. A mű ragaszkodik a kronológia elvéhez, s az egyes fejezetek anyagát szigorú időrendben tárgyalja, az összefoglaló zárófejezetben pedig teljes képet ad a költő ritmikai fejlődéséről. Fontos tudományos eredménye a tanulmánynak, hogy tisztázza a hangsúlyrendek ritmikai funkcióját József Attila mértékéé verseiben, s ezzel új adatokat és szempontokat tár fel verstantudományunk központi kérdéséhez. Ezzel kapcsolatban mutat rá a gagliardikus ritmusok, vagyis a gyors ötös alapú szerkezetek meghatározó fontosságára József Attila költészetében. Az egyes versek ritmikai elemzése a funkcionális verstan felfogásának megfelelően nem szűkül le a ritmikára. A ritmust a vers egyik alkotóelemeként tárgyalja, és így új szempontokat ad a verseknek az élmény és forma egységében történő elemzéséhez. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST