Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)

SZILÁGYI PÉTER JÓZSEF ATTILA IDŐMÉRTÉKES VERSELÉSE A tanulmány József Attila időmérté­kes verseléséről ad részletező és össze­foglaló képet, s ennek során feltárja a költő ritmikai fejlődését, pályaképét. Szerkezetében eltér az átlagos iroda­lomtörténeti monográfiáktól, ameny­­nyiben nyolc nagy, témakörök szerint megoszló fejezetből áll: a jambikus verselés, az anapesztusok funkciója, a polifonikus versek, a jambikus-tro­­chaikus versek, a trochaikus versek, a klasszikus verselés, a szonettek, végül pedig a gagliardák funkciója. A mű ragaszkodik a kronológia elvé­hez, s az egyes fejezetek anyagát szi­gorú időrendben tárgyalja, az összefog­laló zárófejezetben pedig teljes képet ad a költő ritmikai fejlődéséről. Fontos tudományos eredménye a tanulmány­nak, hogy tisztázza a hangsúlyrendek ritmikai funkcióját József Attila mér­tékéé verseiben, s ezzel új adatokat és szempontokat tár fel verstantudomá­nyunk központi kérdéséhez. Ezzel kap­csolatban mutat rá a gagliardikus ritmusok, vagyis a gyors ötös alapú szerkezetek meghatározó fontosságára József Attila költészetében. Az egyes versek ritmikai elemzése a funkcionális verstan felfogásának megfelelően nem szűkül le a ritmikára. A ritmust a vers egyik alkotóelemeként tárgyalja, és így új szempontokat ad a versek­nek az élmény és forma egységében történő elemzéséhez. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next