Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
V. A trochaikus versek
De a most vizsgált alliterációk ősét inkább közmondásainkban, szólásainkban, mondókáinkban kell keresnünk. Talán nem fölösleges itt megemlítenünk, hogy József Attila kitűnően ismerte régi költészetünket, és a Mária siralomból vagy az Ének László királyrólból is nyerhetett idevágó ösztönzést. Az itt felsorolt versek mindegyike időmértékes. Nincs okunk tehát arra, hogy formális-tartalmi jegyek alapján éppen a Regös éneket minősítsük hangsúlyosnak. A trocheusok százalékaránya a refrén nélkül is 43, a sorzáróké pedig 86. FARSANGI LAKODALOM A verstani szempontból is annyit idézett kanásztánc ritmusára íródott. Dalvariánsait legbehatóbban Vargyas Lajos tárgyalja.18 A kanásztánc ritmusa jól megfér a trocheussal, nemcsak a magyar, hanem a nyugati versekben is. Már Ráday Gedeon hivatkozik Archipoétára, akit ő még az angol Walter Mapessel azonosít. Archipoeta sokat idézett szép versében, az Aestuans intrinsecus ira vehementiben trocheusokra szedi a kanásztánc ritmusát. A Farsangi lakodalomnak bonyolult rímelhelyezése is mértékes versre vall: három szakaszban a, b, c, a, b, c; az elsőben a, b, c, d, b, c, de az első sor a mottóval is rímel; a negyedik szakasz pedig: a, a, b, c, c, b. A hatosok végig összecsengenek. A trocheusok százalékaránya 43, a sorzáróké 66. ÁRADAT Ritmuselemeinek rokonságát a Kalevalával többen hangsúlyozták, legutóbb Képes Géza. Ez azonban nem zárja ki trochaikus voltát. Keresztrímekkel egybefűzött nyolcasaiban 9 metszet esik szóközépre. A trocheusok százalékaránya 36, (de a Medvetánc rövidített és alakított szövegében 42), a sorzáróké 55 (57). Az első és az utolsó szakasz hangsúlyos. Ezt a két szakaszt az Öt szegény szól c. verséből kihagyta, nagyrészt innen adódik a fent említett különbség. A rövidített szöveg szabatosabb ritmikája felveti a kérdést: melyiket tekintsük véglegesnek. Általánossá vált a kritikai kiadás felfogása, mely szerint a változások a forradalmi gondolat 18 Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa. Bp. 1962. 68—92. 11 Szilágyi: József Attila 161