Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
V. A trochaikus versek
is.”32 Elek István nem alaptalanul állapítja meg Csokonai trochaikus verseiről, hogy „többnyire tréfás, pajkos és vidám kedv szülöttei. Emezekben (a jambikusokban, Sz. P.) a merengés, a fáradtság, a halk bú és a hangos fájdalom árnyalatai váltakoznak, ami megfelel a két versnem élénkebb, illetve lágyabb ritmusjellegének”.33 Elek István megfigyelése József Attila idevágó verseire is érvényes. A vizsgált 35 vers közül mindössze 5 a tragikus alaphangú: Bús magyar éneke; Magyar Alföld; Arany; Száradok, törődöm; ,,Költőnk és Kora”. De ezekben is újra és újra felcsendülnek azok a motívumok, amelyekre hivatkozva Komlós Aladár joggal nevezte a pályakezdő lírikust „a suhanó költő”-nek, úgymint a Magyar Alföld harmadik szakasza (Nosza költő! Holt a holdad; köldököd kötél; csettintésed égő város, tollad füstölög s egy szál gyufát nem ér.); az Arany tizenharmadik sora (Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk!); a ,,Költőnk és Kora” indító sorai (íme, itt a költeményem. Ez a második sora.)34 35 A vei’sek nagy részét a játékos-vidám, illetőleg a gúnyostámadó hang határozza meg. Alátámasztja ezt a sorfajok vizsgálata is. Ha a sorokat önmagukban — nem szerkezetek szerint — nézzük, azonnal szembetűnik rövid voltuk. A trochaikus versek sorainak száma 815.35 Ebből 368 sor nyolcas, 139 hetes, 72 pedig hatos, összesen 579. Ez az összes trochaikus sor 71 százaléka. Ha ehhez hozzáadjuk a hármasokat, négyeseket és ötösöket, akkor 647, vagyis az összes sor 79 százaléka. Elvileg azonos eredményt kapunk a szerkezeti elemzésnél is. Kézenfekvő, hogy a hosszabb sorfajok két sorra bontása élénkíti, gyorsítja a ritmust. Ezért bontotta Ady félrímes hatosokra az „Ülj törvényt, Werbőczi”-t, szemben „A szerelem eposzából” (k. t. Sz. P.) vagy a „Két kuruc beszélget” (Merre, Balázs testvér) című verssel. Ezeknek az arányoknak többirányú érdekes vonatkozása van. Mindenekelőtt azt a közismert tényt erősíti meg, hogy József Attila szívesen trochaizálta népköltészetünk leggyakoribb sor32 Uo. 129. 33 Elek István: Csokonai versművészete. Bp. 1937. 59. 34 A kéziratos változatban így folytatódik: Szabályszerűit költői kényem. 35 Statisztikai összegezésemben ebből leszámítottam a Tudtam én 14 jambikus sorát és az Arany hat ohoriambikus sorát, így lett 808 a sorok száma, ami az arányokon természetesen nem változtatott. 170