Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
VIII. A gagliardák
a bennefoglalt gondolatoknak és érzéseknek valós voltát filozófiai és történeti motívumokkal teszi fokozottan hitelessé. Ez a műbeöntésre váró annyira komplex élmény nagyléptékű formátumot igényelt, már eleve elvetve mind a periodikus hangsúlyos ritmust, mind pedig a jambusok sima folyását. Mindkettőnél föllépett volna az egyhangúság veszélye. Erezte ezt már Vörösmarty is a Gondolatok a könyvtárban írásakor. A kor lehetőségeihez mérten ő is lazított a formán. Ezért írta a verset az angol dráma rímtelen ötös jambusaiban, és tette egyenetlenné a strófaszerkezetet. Babits verse viszont, az Egy filozófus halálára, minden szépsége mellett is egyhangúvá válik a szokatlanul hosszú sorok szabályos sorjázása folytán; pedig ő is szokatlan mértékre szabja a sorokat: daktilusokkal szöktetett trocheusokra:10 Ész! mikor esztelen csatákba teuton örvény elragadt, vitted-é magaddal a drága heidelbergai dombokat ? József Attila új formát keres az új művészi élményhez. Már 1930-ban kísérletet tesz a szabadvers és a hagyományos formák egyes elemeinek társítására. így keletkezett a ritmikailag is újszerű vers, a Tömeg. A vers a perioditás elvetésén épül, de nem öncélúan. Sok benne a szabályos trochaikus, illetve jambussor, sűrű rímek fékezik a hangulat áradását. A vers formai lényege: az egyenként hagyományos ritmusú soroknak az expresszionista versépítésnek megfelelő nem szokványos csoportosítása. Ez a szerkesztésmód már a századfordulón, a legkülönbözőbb új irányiatoknál is gyakori volt. Nyugaton a belga Verhaeren volt egyik reprezentatív képviselője. Nálunk, a nagyok között, Ady honosította meg (A menekülő Élet; Gálás, vasárnapi nép; A föltámadás szomorúsága stb.). 1932—1934-ig József Attila nyolc polifonikus verset írt: Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Elégia, Óda, Tehervonatok tolatnak . . ., Alkalmi vers, Magad emésztő . . . Közülük kötött strófaszerkezetével és rímelhelyezésével A város peremén emelkedik ki. A második hét ritmikai szerkezete elvileg hasonló egymáshoz. Mindenekelőtt az egyes sorok szótagszámának szélsőséges eltéréseire kell felfigyelnünk. A Külvárosi éjben a sorok hossza két szótagtól tízig terjed: de még készül bennük a tömörebb sötét 10 J. Soltész Katalin: i. m. 361. 262