Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)

III. A polifonikus versek

a harmadik ütemben bujkáló anapesztus-ízt, akkor a sor 2-3 tagolású első felében tisztán felcsendülő anapesztus gagliardára hangolja a ritmust: Nedves, / tapadós // szeled / mása Mindez azonban, bármennyi volt is benne a tudatos, illetőleg az ösztönös, a lényegen nem változtat: több síkon lendített és több síkon fékezett sor ez, ritmusa a legmesszebb menően adekvát hangulati tartalmával. Hogy a felsorolt variációk mind­egyike lehetséges, a következő sor is bizonyítja:,,szennyes lepedők lobogása”. Lehet ez is három ütemű hangsúlyos: 2/3/4. Ez pedig nem lehet véletlen, a költőnek hallania kellett az annyira kicsengő mértékes ritmust. Van példa az ellenkezőjére is: az anapesztusok a költő szándékától függetlenül, véletlenül épülnek a versbe, ami prózában ugyanúgy előfordulhat. Egészen bizonyosra vehetjük például, hogy Szabó Lőrinc nem törődött azzal, hogy sorában anapesztusok bukkannak fel, és valóban, nem is tekinthetjük anapesztusinak az ilyen sort: „Apu ! . . .” Igazán csoda volt, de még elkaptam a gyereket. „Látod? ! . . .” mutattam le a mélybe. Hallgattunk. Lóci reszketett. (Lód és a szakadék) József Attila sorában viszont a lepedők lobogása, tehát a tartalom szépen fejeződik ki a lebegve emelkedő ritmusban. Másik lappangó finomsága a sornak, hogy a más hangulatú szennyes szó a kevéssé dallamos, lassú spondeusban jelenik meg-Es itt ismét ritmust vált a költő. Az álló üllő a legnehezebb körülmények közepette is elszánt, törhetetlen kitartást érzé­kelteti, de hangulatilag és értelmileg passzív. A következő sor vezérszava, a kalapács viszont már a forradalmi tett jelképe. (Lásd a Szocialistákban is.) A ritmusváltás tehát indokolt. De mire vált át József Attila? Azt találnánk természetesnek, ha a ritmus újra anapesztusokban ívelne föl, mint például Petőfi­nél, vagy más gyors, lendületes ritmusban. Itt azonban az ellen­kezője történik. A 84. sorban egyetlen jambus sincs. Igaz, az előző sorban sincs, de ott még érződött az előző, azonos építésű sorok lendülete. A 84. sor kilencszótagú, 5-4 osztású, de nem gagliardikus. A költő a váratlan dallamtalanítással hívja fel 80

Next