Szűcs Jenő: A nemzet histórikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 51. (Budapest, 1970)
SZŰCS JENŐ A NEMZET HISTORIKUMA ÉS A TÖRTÉNETSZEMLÉLET NEMZETI LÁTÓSZÖGE Ez a könyv tulajdonképpen hozzászólás egy vitához, mely az utóbbi években a nemzeti kérdés tárgykörében nem csupán történész orgánumok, hanem napi- és heti lapok, irodalmi folyóiratok hasábjain látott napvilágot. A szerző magának a vitának meghatározott történeti vonatkozásait különíti el, hogy azok összefüggéseit annál mélyebben, módszeres elemzés útján, de egyszersmind a történeti esszé közérthető formájában vázolja fel. Jogosult-e a nemzeti öntudat és önérzet zavarairól beszélni manapság ? — ez a napjainkban folyó vita egyik kulcskérdése. A szerző szerint jogosult, ám a zavarok nem mai keletűek, s nemcsak a magyar köztudatra jellemzőek, hanem az egész közép-kelet-európai térségre, s függvényei az újkori nemzeti fejlődés itteni képletének. A zavarok forrása jórészt a nemzeti öntudat és történetszemlélet sok tekintetben torz viszonyában keresendő; maguk a pszichikai zavarok jórészt a fogalmak tisztázatlanságából fakadnak. Nemzeti öntudat és nemzeti történeti tudat szoros kölcsönös viszonya általában az újkori nemzettéválás terméke; a „nemzet” és „nemzeti történelem” viszonyának ahistorikus szemlélete azonban specifikusan az újkori és legújabbkori közép-kelet-európai történelem sajátja, amennyiben nemzet és historikuma vonatkozásában itt a romantika óta egyfajta hibás gondolati modell érvényesül, még ha ez más-más világnézeti és történetelméleti felfogásokhoz társul is. E problémakör elemzését tartalmazza a könyv első négy fejezete, majd a szerző felteszi a kérdést: miben áll hát a „nemzet” valóságos historikuma, mindenekelőtt a régibb századok története, s azon belül is elsősorban a nemzeti eszme és tudat vonatkozásában ? A feudalizmus-kori „nemzet”, nemzeti ideológia és patriotizmus történeti jelenségének vizsgálata — a szerző kutatási eredményeinek vázlatos összefoglalása — képezi a könyv gerincét. Az utolsó fejezetben visszakanyarodik a napjainkban folyó viták olyan aktuális kérdéseihez, mint a történeti koncepció és modern nemzeti öntudat viszonya, a nemzeti hagyományok, nemzeti jelleg megítélése, a „dezilluzionizmus” problémája, stb.