Szuromi Lajos: József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 93. (Budapest, 1977)
Bevezetés
zsef Attiláról szóló irodalom más alkotásaira is, Gyertyán Ervin,12 Forgács László,13 Bori Imre,14 Török Gábor15 munkáira. Ennek az irodalomnak túlnyomó része értelmezés, s bár elvétve az elemzést érintő észrevételek is találhatók bennük, mint például Egri Péter, Kurucz Gyula, Nemes Nagy Ágnes és mások műveiben, valójában az Eszméletnek egyetlen nagyszabású elemzése a Szabolcsi Miklósé. Ennek elsőrendű jellemzője a formai tényezők statisztikus vizsgálata, figyelmet érdemlő értelmezési kísérletekkel. Tekintve, hogy e formai tényezők elemi változatainak, például a hangoknak újabb számszerű áttekintése lényeges változást nem ígérne számunkra, csupán Szabolcsi konklúzióihoz fűzünk időnként megjegyzéseket. Más tényezők, mint például a rímek és a ritmikai jelenségek esetében lényegszerű eltérések adódnak, ezeket részleteznünk kell. Áz értelmezést Szabolcsi könyve nem végzi el hiánytalanul, részletekig, motívumokig hatolóan. E tekintetben Kurucz Gyula értékes dolgozata s a legtöbb vonatkozásban elavult Horváth Márton-féle magyarázat jelenti a legfontosabb előzményeket, a már említett többi tanulmány részértelmezései mellett. A magunk elemzésében, értelmezésében — megbecsülve, sokszor idézve a korábbi eredményeket — strófáról strófára haladunk, motívumról motívumra, gondolattól gondolatig, részenként idézve a teljes verset. A sorok mellé írjuk egyrészt a metrikai elemzés jeleit,16 másrészt kisbetűvel 12 Költőnk és kora. Bp. 1962. 13 József Attila esztétikája. Bp. 1965. 14 Eszmék és látomások. Növi Sad, 1965. 13 A líra: logika. Bp. 1968; Költői rébuszok. Bp. 1974. 16 Hangsúlyosan: a többnyire szólamtagolás elveit érvényesítő ütemtípusokat a hagyományos számjelzéssel; időmértékesen: a verslábak kezdőbetűivel: j = jambus, t = troeheus, a = anapesztusz, p = pirrichius, s = spondeus, eh = choriambus, cs = csonkaütem, két betűvel jelöljük a bimetrikus szerkezetben hangsúlyosan modulált verslábat, ilyenkor az első betű idézte versláb a hallható ritmus része, a második betű a prozódikus versláb 7