Tardy Lajos: Régi magyar követjárások Keleten - Kőrösi Csoma kiskönyvtár 11. (Budapest, 1971)

■ " P l I ICőrösi Csorna Kiskönyvtár sisíiiid ■■■■■Нм I ./,'•. . .■ , 11 ШШШШШШШЯШШШШШ : ■:■— wClwм>ииДТрашу |I I TARDY LAJOS RÉGI MAGYAR KÖVETJÁRÁSOK KELETEN (Körösi Csorna kiskönyvtár n.) A könyv vonzóan érdekes leírását adja annak a kétévszázados diplo­máciai küzdelemnek, amelyet Ma­gyarország — a franciákkal, ola­szokkal, oroszokkal, németekkel és lengyelekkel karöltve — folytatott egy Ázsiáig és Afrikáig terjedő osz­mánellenes szövetség létrehozása érdekében. A keleti magyar külpolitikai tájé­kozódásra már a XIII. században is vannak példák, de az oszmán­ellenes európai—ázsiai közös had­viselésre irányuló diplomácia Zsig­­mond király követeinek, Szere­­chen Miklósnak, Török Józsának és Szécsényi Franknak a nevéhez fű­ződnek. A kisázsiai Karamánia szultánja már Hunyadi János szö­vetségese volt. Mátyás király Per­zsia uralkodójával és Egyiptom szultánjával szőtte a törökellenes liga szálait. Bélay Barnabás magyar követ szemtanúja volt I. Szelim szultán perzsiai, szíriai és egyiptomi hadjáratainak. Az 1520-as évek­ben Iszmail sah II. Lajost arra szólítja fel, hogy vele szövetségben semmisítse meg a török hatalmát. Ferdinánd király követeinek, Ve­­rancsics Antalnak és Zay Ferencnek kisázsiai útja a legnagyobb műve­lődéstörténeti felfedezések egyikét eredményezi. A mű Báthory Zsig­­mond és I. Simon grúz király szö­vetségének ismertetése után Kakas István perzsiai missziójával zárul. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next