Tolnai Gábor: Federico Garcia Lorca - Modern filológiai füzetek 5. (Budapest, 1968)
Függelék
nyol költő nevét, mint mikor József Attila idézte versben a magáét: ,,hejh, burzsoá! hejh proletár! — én, József Attila itt vagyok !” Radnóti — mint említettem — 1937 őszén írta ezt a verset, párizsi tartózkodása után Budapesten. Az 1937- es párizsi nyár a spanyol polgárháború második esztendeje volt. A magyar költőben messzekiható élményeket táplált ez a nyár. Abban a Párizsban, abban a Franciaországban töltött Radnóti egy hónapot, ahol a népfrontkormány volt hatalmon, abban a Párizsban, amely a fasiszta Magyarország baloldali fiatalsága számára a szabad lélegzetvétel egyetlen megközelíthető országa volt. Hogy valóságnak megfelelően értékeljük és megértsük Radnóti Franciaország-élményét, idézek néhány mondatot Bálint György egyik cikkéből, amelyet 1936-ban Marseille-ben vetett papírra, Spanyolország felé utazva, mindössze pár héttel a polgárháború kitörése előtt: „Közép-Európából jövök, Itálián át, hosszú évek óta nem jártam nyugaton, nem csoda tehát, hogy kissé elképedek a szövegek láttán. — (Házfalakra ragasztott kommunista plakátokra, kiáltványokra céloz.) Ösztönös sietséggel nézek magam körül; nem látja-e valaki, hogy ilyesmit olvasok. A marseille-iek nyugodt pillantást vetnek rám és a kiáltványokra. Különös, de nem is sejtik, hogy egy-egy plakát egy-egy mondatáért, sőt egy-egy jelzőjéért, hány évi börtön járna más országokban. Es milyen sok plakát van a hosszú sugárúton ! — E falakról több ezer évi börtönbüntetés néz le rátok — mondhatnám szabadon Napóleon után a marseille-ieknek”. Radnóti Párizsban baloldali körökben forog, írók, művészek, magyar és más emigránsok között. Ott van egy munkásfelvonuláson, ahol a spanyol szabadságharcosok ügye mellett tüntetnek a francia tömegek. Lát a spanyol népfront-kormány párizsi követségének kapuján be és kimenő, különböző nemzetiségű férfiakat, akik fegyveres szolgálatra jelentkeznek a spanyol nép szabadságának védelmére. Itt Párizsban írja e korsza-94