Tolnai Gábor: Federico Garcia Lorca - Modern filológiai füzetek 5. (Budapest, 1968)
Federico García Lorca. Hispánia, Hispánia
És legvégül, bár időrendben az első helyre kívánkoznék: a költő még 1936-ban jelentkezett a spanyol frontra. Ebben az időben már nem volt kapcsolata József Attilának az illegális párttal. Ez a helyzet gyötörte, kínozta, s a spanyol frontra való jelentkezésével is bizonyítani óhajtotta hűségét a munkásosztályhoz. 1936-ban egészség dolgában már gyenge lábon állt József Attila, s tekintettel erre — persze más indokkal — lebeszélték arról, hogy Spanyolországba menjen. (A József Attila irodalomban nem volt ismert ez az adat. — Szántó Judit személyes emlékezése alapján hivatkozunk reá.) * József Attila a spanyol háború első felének végén halt meg, miután „nemet intett folyton e rendre ...” A népfrontpolitika, a spanyol nép harca és a fasizmus kérdéseire való válaszadás ügyét a fiatalabb, nem méltatlan költőtárs, Radnóti Miklós veszi át tőle. 1937 nyarát Radnóti Párizsban tölti, ahol a spanyol háborúra, a köztársaságiak harcára figyelmeztető, elhatározó élményekben volt része. Hazatérve írja meg a Federico Garcia Lorca című hatsoros remekét és a Hispánia, Hispánia című költeményét. Az utóbbit joggal emlegeti újabb irodalomtörténetírásunk a világ költőinek a spanyol háborúról írott legnagyobb versei között. Radnóti első verse a cenzúra miatt annak idején nem jelenhetett meg; az utóbbi a párt folyóiratában, a Gondolat-ban, első oldalon látott napvilágot. E versek írására a népfrontkormány Párizsában szerzett spanyol élményei indították a költőt, de hogy kereste és megtalálta odakinn ezeket az élményeket, ahhoz a párizsi barátokat megelőzően, Bálint Györgytől nyert korábbi inspirációi elválaszthatatlanok. A párizsi nyár, a francia népfront és a spanyol háború élménye hosszú időn át ott kísért Radnóti gondolkozá-2* 19