Tolnai Gábor: Federico Garcia Lorca - Modern filológiai füzetek 5. (Budapest, 1968)
Federico García Lorca. Hispánia, Hispánia
tikájában jelentős szerepe van a népi kultúra kérdésének. Fernando los Ríos barátjával, García Lorcával együtt kidolgozza egy színjátszó társulat tervét. A társulat vezetését a költő veszi kezébe. García Lorca színjátszó társulatával, a La Barracával járja az országot; Spanyolország félreeső vidékein, falvaiban szerepelnek. Alkalmi előadásokat rendeznek, és spanyol klasszikusokat adnak elő: Lope de Vegát, Cervantest, Calderónt, Tirso de Molinát, valamint modem szerzőket, köztük Lorca darabjait is, e korszakának három drámáját, a Vérnászt, a Yermát és a Rosita leányasszonyt. A La Barracának jelentős hatása van García Lorca emberi, költői és drámaírói fejlődésére is. A maga gyűjtötte népi szövegeket és a maga harmonizálta dallamokat beiktatja vándorszínháza repertoárjába. Tanulmányozza a nép helyzetét, körülményeit, puhatolja, keresi milyen kérdések foglalkoztatják. A néppel való közvetlen kapcsolata, a La Barraca, Lorca fejlődésének utolsó korszakát — minden korábbinál gazdagabb —, sajátos népi írói korszakká avatja. Sajátos népi írói korszak ez; mélységes, intellektuális telítettséggel. Népi író García Lorca, ahogy József Attila az; más utat járva meg, más ideológiai, politikai fejlettséggel. Költészetének forrásvidékei García Lorca délspanyol, Granadától északnyugatra egy kis helységben, Fuentevaquerosban 1898. június 5-én született. Apja módos paraszt volt, anyja tanítónő. Almeriában jár iskolába, majd a granadai egyetemen tanul filozófiát és jogot, de foglalkozik zenével és festészettel is. García Lorca egész életművében ott kísért a kis helység, ahol született, a táj, a délspanyol falvak harangszava, a hegy, környezete és a rokonsága. Lírája és drámái, lírájának képei és hasonlatai, drámáinak alakjai ide, a szü-23