Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Jegyzetek
ottani tartózkodása idején a kommunista párt helyi lapjának Magyarországról és a magyar irodalmi viszonyokról. Bizonyos, hogy ezek a cikkek nem saját nevével jelentek meg, hiszen ő haza készült onnan, és tisztában volt azzal, hogy Magyarországon üldöznék egy kommunista újság cikkíróját. A Radnóti-kutatókra vár a feladat, hogy megtalálják a Reichenbergben álnéven vagy névtelenül közreadott Radnóti-írásokat. Esetleg a stílusukból vagy témájukból kell a következtetéseket levonni, még akkor is, ha a német fordítás megnehezíti ezt a munkát.” (Vö. Radnóti Miklós, Bibliográfia, Budapest, 1966. írói arckép vázlatok 6. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadása, Sós Endre bevezető cikkét, 13.) Sós Endre megörökítette adat kiderítendő problémája a Radnóti-kutatásnak, bár meg kell jegyezni, hogy tudomásom szerint -- Reichenbergben német nyelvű kommunista újság nem volt, viszont működött egy Vorwärts című baloldali szociáldemokrata lap, amelynek hasábjain a magyar kommunista emigráció kiemelkedő képviselőinek — például Illés Bélának — is jelentek meg írásai. így minden valószínűség szerint a reichenbergi Vorwärts hasábjain kellene keresni Radnóti Miklós „Magyarországról és a magyar irodalmi viszonyokról” szóló cikkeit. Annál inkább valószínű ez a feltételezés, mivel a költő „földalatti korszakának” jóbarátja, a Balassi Bálint irodalmi körben, valamint az 1928 című két vagy három számot élt folyóiratukban társa, Havas Emil a maga emlékeivel — ha nem is konkrétan, de — támogatja a feltételezést. Havas Emil, barátjának Csehszlovákiából való hazatérése után néhány hónappal, 1928 őszén textilfőiskolára ment Reichenbergbe. Később a textilipar, a szakma győzedelmeskedett gondolkozásában, de ekkor még írt verseket, s egy verse kitűnően tudott németül, s így a maga fordításában - megjelent a reichenbergi Vorwärtsben. Nem lehetetlen, hogy Radnóti — aki barátjának kiutazása előtt tanácsokat adott neki csehszlovákiai tapasztalatai alapján —, bár erre nézve Havas Emilnek nincsenek emlékei — a Vorwärtsre is felhívta a figyelmét. Ha Sós Endre adatától eltérően, nem is kommunista lapban jelenhettek meg Radnóti „Magyarországról és a magyar irodalmi viszonyokról” szóló cikkei, hanem egy baloldali szociáldemokrata újságban, az a megállapítása helytállónak látszik, hogy ezek az írások álnéven jelenhettek meg. Havas Emil emlékei támasztják alá ezt is. Szól ugyanis arról, hogy noha az ő verse betűjeggyel — H. B. P. — látott napvilágot a Vorwärts ben, mégis megjelenése után detektív jelent meg szállásadónőjénél, érdeklődve kiléte, anyagi viszonyai és személyi kapcsolatai iránt. így a csehszlovák polgári demokráciában. És idehaza, tanulmányainak befejezése után pedig — nyilván nemcsak a Vorwärtsben való megjelenése miatt — hosszú időn át figyelte a politikai rendőrség. A vázolt téma mellett, ugyancsak a Radnóti-kutatásra vár annak a felderítése, hogy honnan érték a költőt azok az irodalmi hatások, amelyek a kötött versformáktól, az annak idején egyedül forradalminak tekintett szabadvershez elvezették? Szóba jöhetnek a kérdés megfejtéséhez — és ezen túl az új cseh és szlovák költészetnek, irodalmi irányoknak feltételezhetően Radnótira tett befolyásához — a német nyelvű helyi lapok, elsősorban a Vorwärts maga, de a polgári lapok is. Hiszen Csehszlovákiának a Horthy-Magyarországhoz viszonyított szabadabb légköre folytán — a reichenbergi lapokat nem ismerem, de a prágai, nagy német nyelvű újságokban — helyet kaptak baloldali, sőt forradalmi törekvésű írók, költők is. így figyelembe kell venni a kutatásnak — annál inkább, mivel ezek a lapok Csehszlovákia minden vidékén, a szudétanémet Reichenbergben is közkézen forogtak — a Prager Tageblattot (jellege szerint az egykorú Pesti Naplóval tartott rokonságot) és a (budapesti 416