Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Huszadik Század
pöttömnyi gyermek Jézusok. S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok. Teljes aktivitással éli át az új politikát; hatalmas erőforrás ez egyénileg, az ő számára is, a győzelmeket elérő fasizmus nyomásával szemben. Húszén ennek a politikának külföldön már megvannak az eredményei; a náci-fasizmus berendezkedésével szemben az 1936-ban győzedelmeskedő spanyol népfront és nem másként a francia népfrontkormány hatalomra jutása. Bálint György közvetlenül a polgárháború kitörése előtt kint járt Hispániában, tapasztalatairól cikket ír álnéven a Gondolatban és másutt is. Radnóti pedig 1937 nyarán rövid időt Párizsban tölt. Az 1937-es párizsi nyár a spanyol polgárháború második esztendejére esik. Abban a Párizsban, abban a Franciaországban tölt Radnóti egy hónapot, ahol már a népfrontkormány van hatalmon, abban a Franciaországban, amely a fasiszta Magyarország fiatalsága számára, ekkor még fokozottabban mint máskor, a szabad lélegzetvétel országa volt. A párizsi tartózkodás nyomán, 1937 őszén írja a Federico Garda Lorca című hatsoros remekét, ami a fasiszta cenzúra miatt annak idején nyomtatásban nem jelenhetett meg: Mert szeretett Hispánia s versed mondták a szeretők, — mikor jöttek, mást mit is tehettek, költő voltál, — megöltek ők. Harcát a nép most nélküled víjja, hej, Federico García! Ez a hatsoros vers ismét csupa bizakodás, a magányosság világában eltöltött esztendők után. Most a spanyol költő halála sem vált ki pesszimista hangokat belőle; dacosan, hetykén idézi Lorca nevét, mint amikor József Attila idézte versben a magáét; „Hej burzsoá! hejh proletár! én József Attila itt vagyok!” Még a párizsi nyáron írja e korszakának legragyogóbb versét, a Hispánia, Hispdnid-t. Igaza van Koczkás Sándornak, midőn világirodalmi mértékkel mérve, a spanyol háborúról írt versek legjobbjai között jelöli ki a helyét: „ . . . a költő nem tételszerűen beszél a szabadságról, a proletár internacionalizmus nagy erejéről — írja Koczkás. — A versben magyar költő szól, szavát a francia dolgozók énekébe fonva, a spanyol nép hősi 296