Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)

Huszadik Század

Romancero gitano darabjait is szervesen átszövő intellektualizmus. Az olasz­­országi adottságokból következően, ilyen jellegű visszhanggal érte el sike­rét ez a ciklus. De a legátütőbb hatású kötete Lorcának mégsem ez volt Itáliában, hanem az 1929—30-as, Egyesült Államok-beli tartózkodása idején született Poeta en Nueva York (Költő New Yorkban) című gyűjteménye, a maga hömpölygő, áradó sorokból álló versalkotásaival. García Lorcának e szürrealista verseiből éles antikapitalizmus árad, háború és klérusellenesség, támadás a Ku-Klux-Klan ellen és nagy rokonszenv az üldözött négerek iránt. Az embertelenséget megbélyegző alkotások ezek, szörnyű látomások, valósággal egy pokoljárás víziói. Lorca lírájában ezek a legélesebb politikai versek, amelyekben a gyönyörű képek és hasonlatok szinte a látomások összetett áttételeivel fejezik ki a valóságot. Az ember­telenségre García Lorca a látomások kuszaságával, komplikált áttételű asszociációkkal, nemegyszer valóságos hangzavarral válaszolt, szinte Bartók Béla némely korszakával rokon hangszeréléssel. Az elmondottakból is következik, hogy az ellentmondásokkal körülvett világban létrejött ver­sek társaadalmi mondanivalója az, ami az átütő sikert kiváltja, a hasonlóan ellentmondásokkal teli mai olasz világban. A visszhangban nem a szürrea­lizmus az elsődleges, az ábrázolt valóság visszhangzik, együtt a szürrealiz­mussal, ami Lorca polgári illúziókban kételkedni kezdő szemléletéből következően szükségszerű velejárója a tartalomnak. A magyar és az olasz Bartók, illetőleg García Lorca-képet vizsgálva, akarva, nem akarva összehasonlító irodalomtörténeti tanulmányozást végzünk. Tanulmányozásunk során többé-kevésbé kirajzolódtak a Bartók­kal és García Lorcával itt is és ott is párhuzamba állított József Attila itáliai kontúrjai, az ottani apperccpció sajátosságai. Vizsgálódásunkból következik, hogy három vonás köré csoportosul az itáliai József Attila-kép. E három vonás nem más, mint: — a társadalmi mondanivaló, a modernség és az intellek­tualizmus.— Nézzük meg közelebbről e három vonás jelentését, sajátosságait. Lorea Poeta en Nueva York olaszországi sikerének, hatásának ismerteté­sekor korántsem azt óhajtottuk jelezni, mintha a József Attilával foglalkozó itáliai kritikai irodalomban még elvétve is akadna olyan utalás, hogy pár­huzamot látnak a spanyol és a magyar költő társadalmi mondanivalója között. Nem, ilyen kritika tudtommal nem jelent meg. Hiszen García Lorca életműve kezdettől fogva egy demokratikus, polgári, igaz, mind radikálisabbá váló költő alkotása és ha élete végén — két hónappal halála előtt, Bavaria karikaturistával folytatott beszélgetése tanúskodik erről — el is érkezett az irodalom társadalmi funkciójának tudatos hangoztatásához, s a marxizmussal rokon, antiklerikális, materialista nézeteket vallott, szép­ЗЗ2

Next