Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Huszadik Század
Romancero gitano darabjait is szervesen átszövő intellektualizmus. Az olaszországi adottságokból következően, ilyen jellegű visszhanggal érte el sikerét ez a ciklus. De a legátütőbb hatású kötete Lorcának mégsem ez volt Itáliában, hanem az 1929—30-as, Egyesült Államok-beli tartózkodása idején született Poeta en Nueva York (Költő New Yorkban) című gyűjteménye, a maga hömpölygő, áradó sorokból álló versalkotásaival. García Lorcának e szürrealista verseiből éles antikapitalizmus árad, háború és klérusellenesség, támadás a Ku-Klux-Klan ellen és nagy rokonszenv az üldözött négerek iránt. Az embertelenséget megbélyegző alkotások ezek, szörnyű látomások, valósággal egy pokoljárás víziói. Lorca lírájában ezek a legélesebb politikai versek, amelyekben a gyönyörű képek és hasonlatok szinte a látomások összetett áttételeivel fejezik ki a valóságot. Az embertelenségre García Lorca a látomások kuszaságával, komplikált áttételű asszociációkkal, nemegyszer valóságos hangzavarral válaszolt, szinte Bartók Béla némely korszakával rokon hangszeréléssel. Az elmondottakból is következik, hogy az ellentmondásokkal körülvett világban létrejött versek társaadalmi mondanivalója az, ami az átütő sikert kiváltja, a hasonlóan ellentmondásokkal teli mai olasz világban. A visszhangban nem a szürrealizmus az elsődleges, az ábrázolt valóság visszhangzik, együtt a szürrealizmussal, ami Lorca polgári illúziókban kételkedni kezdő szemléletéből következően szükségszerű velejárója a tartalomnak. A magyar és az olasz Bartók, illetőleg García Lorca-képet vizsgálva, akarva, nem akarva összehasonlító irodalomtörténeti tanulmányozást végzünk. Tanulmányozásunk során többé-kevésbé kirajzolódtak a Bartókkal és García Lorcával itt is és ott is párhuzamba állított József Attila itáliai kontúrjai, az ottani apperccpció sajátosságai. Vizsgálódásunkból következik, hogy három vonás köré csoportosul az itáliai József Attila-kép. E három vonás nem más, mint: — a társadalmi mondanivaló, a modernség és az intellektualizmus.— Nézzük meg közelebbről e három vonás jelentését, sajátosságait. Lorea Poeta en Nueva York olaszországi sikerének, hatásának ismertetésekor korántsem azt óhajtottuk jelezni, mintha a József Attilával foglalkozó itáliai kritikai irodalomban még elvétve is akadna olyan utalás, hogy párhuzamot látnak a spanyol és a magyar költő társadalmi mondanivalója között. Nem, ilyen kritika tudtommal nem jelent meg. Hiszen García Lorca életműve kezdettől fogva egy demokratikus, polgári, igaz, mind radikálisabbá váló költő alkotása és ha élete végén — két hónappal halála előtt, Bavaria karikaturistával folytatott beszélgetése tanúskodik erről — el is érkezett az irodalom társadalmi funkciójának tudatos hangoztatásához, s a marxizmussal rokon, antiklerikális, materialista nézeteket vallott, szépЗЗ2