Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Jegyzetek
(E kötetben szereplő tanulmányait Tolnai Gábor válogatta, a fordítás Radnóti Miklós munkája) Koczkás Sándornak a költő szocializmushoz tartozásával kapcsolatos szavait lásd: Koczkás Sándor, Radnóti költészetének értékeléséhez, Elet és Irodalom, 1962. 10. sz. 3-4. Trcncsényi-Waldapfel Imre publikálta részletet Radnóti kiadatlan Naplójából lásd: Radnóti Miklós, Eclogák, az utószót írta Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1961. Magyar Helikon Kiadó) 94 — 95. Vértes György szavait arról, hogy — 1941-ben a költő népfront-versantológia szerkesztésével foglalkozott — lásd: Vértes György, A Radnóti-kérdéshez című idézett cikkét. ★ ★ A MAGYAR IRODALOM ÉS A VILÁGIRODALOM (Nagy magyar költők a mai Olaszországban) című tanulmány teljes terjedelmében most jelenik meg magyar nyelven először. Olaszul adtam ki első alkalommal, I grandi poeti ungheresi nell’Italia di oggi címen, a Budapesten 1967-ben megrendezett nemzetközi italianisztikai kongresszus alkalmából sajtó alá rendezett kiadványban: Italia ed Ungheria dieci secoli di rapporti letterari, a cura di M. Horányi e T. Klaniczay, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 347 — 375. lapjain. — A magyar nyelven először itt közreadott írás első lapjai — azok, amelyeken a következő részcímek olvashatók: Útban a témához, Magyar irodalom — világirodalom (Tegnap) — (Ma), Petőfi Olaszországban - készültek legkorábban, s meg is jelentek Itália dicsérete című könyvemben (Budapest, 1963), 127 —141. Radnóti Miklós verseinek 1964 végén és 1965 elején bekövetkezett itáliai sikere után a Kritikában írtam cikket Radnóti Itáliában címen (1965. 5. sz. 46 — 52.). Ez a két írás — az Itália dicséretében megjelent lapok, valamint az olaszországi Radnóti-visszhangról szóló cikk — indított arra, hogy megírjam a kezdő és a záró fejezet közé a két középsőt, Ady és József Attila Appenini-félszigeti fogadtatásának jellemzését. Az így teljessé vált koncepciónak az Italia ed Ungheria című kötet számára történt leadása után, külön az Adyról szóló cikket, majd a József Attiláról írottat megjelentettem magyarul is: Ady Olaszországban (Kritika, 1967. 2. sz. 22 — 29.) — József Attila itáliai fogadtatása (Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1967. 49 — 58.). Úgy vélem azonban, hogy a négy írás együtt fejezi ki mondanivalóimat, annál inkább, mivel a négy magyar költő olaszországi fogadtatásának kérdéséhez, az átültetés problematikájához, az appercepció általános törvényszerűségeihez mindegyikük esetében más és más oldalról közeledtem, s ilyen módon az egyik költővel kapcsolatban érintett mozzanatok rávilágítanak a másikra, egyik elemzés kiegészíti a másikat. Útban a témához című részhez: 1962. március 13-án, 14-én és 15-én tartotta kongresszusát Firenzében az Európai íróközösség, a Comunita Europea degli Scrittori. A négytagú magyar delegáció (Illyés Gyula, Passuth László, Váci Mihály és e sorok írója) a kongresszus befejezése után Bolognába, onnan pedig Rómába utazott. Mindkét városban sajtókonferenciát tartottunk a magyar irodalomról, irodalmunk aktuális kérdéseiről. Bolognából vonaton utaztunk Rómába. A Bologna és Róma közötti úton zajlott le az idézett beszélgetés. Magyar irodalom — világirodalom (Tegnap) című részhez: A magyar kultúra ismeretéről Kubában lásd: tőlem A tenger és a szél, Kubai krónika, Budapest Magvető, 27 419