Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Jegyzetek
József Attila-versek kezdetben folyóiratokban és antológiákban jelentek meg. A legfontosabb antológiák a következők: Lirici Ungheresi, scelti e tradotti da F. Tempesti, Firenze, Vallecchi, 1950. — Poesia ungherese del Novecento, a cura di Mario De Micheli e Eva Rossi, Milano, Schwarz, i960. — Lirica ungherese del’ 900. Introduzione e traduzione di Paolo Santarcangeli, Parma, Guanda, 1962. Petőfi, Ady, Attila József. Traduzioni di Gianni Toti. A legkövetkezetesebb fordítója József Attila verseinek azonban Umberto Albini. Folyóiratközlemények, majd kisebb kötetek után 1957-ben kiadta nagy gyűjteményét, a milánói Lerici könyvkiadó pompás kiállítású, kétnyelvű, reprodukciókkal ellátott, Poeti Europei című sorozatában: Poesie di Attila József, Traduzione di Umberto Albini, Introduzione di Miklós Szabolcsi, Milano 1957. Második bővített kiadás: uo. 1962. Umberto Albini fordításaival kapcsolatos legfontosabb kritikát.: F. F. Un poeta senza illusioni, L’Indicatore, 1957 április —május. — Ismeretlentől: Attila József, Poesie, II Mondo, 1958. április 15. - Ismeretlentől: II Villon ungherese, II Giomo, 1958. március 19. — Roberto Sanesi, Poesia e traduzioni, Cinema Nuovo, 1958. április. — Orio Gregori, József Attila, II Punto della settimana, 1958. április 19. — Giovanni Grazziani, Poetesse a convegno sulla riva del lago című cikkben, ilyen alcím alatt: II ritorno di Attila József, La Nazione Italiana, 1958. május 1. — Mario Luzi, La chiara voce di József, alcíme: Potremmo conoschere meglio, attraverso un’accurata antológia, le liriche di unó dei piu singolari poeti moderni, Tempo, Milano, 1958. május 20. — Giuseppe Tedeschi, La poesia di Attila József, La Fiera Letteraria, 1958. szeptember 7. — Pietro Calandra, Attila József, II Ponte 59. Fase. 3. — Gina Lagorio, Allegoria di una vita, La Rasegna, XXVII. 1—4. — G. T. — Un poeta assasinato, Tempo Presente, 1963 február. — Salvatore Quasimodo, II falso e iI vero verde; Le Ore, 1967. január 17. Bartók és József Attila közti kapcsolatokat az Albini-féle József Attila-kiadás bevezetésében Szabolcsi Miklós vizsgálta. Részletesen elemezte e kérdést ugyanő: Költészet és korszerűség című kötetében (Budapest, 1959). — García Lorca és József Attila közötti rokon vonásokra elsőnek Hubay Miklós mutatott rá: Garcla Lorca, Válasz, 1948. 227 — 237. — Bartók és García Lorca alkotómódszerének hasonlóságához lásd: Tolnai Gábor, Federico Garcla Lorca, Budapest 1968. És: Des problemes du baroque (Fragment d’un ouvrage théoretique fondamanetal), Acta Litteraria, 1967. „Ady Endre, a tegnapi magyar értelmiség bárdja” című részhez: Folco Tempesti, valamint Mario De Micheli és Eva Rossi antológiáinak az adatait lásd Petőfi nyomában József Attila című rész jegyzeteiben. — A szövegben idézett kritikák megjelenési helyei a Santarcangeli-féle Ady-kiadásról: Anonim cikk, Endre Ady, Lavoro Nuovo, Genova 1964. III. 19. Anonim cikk, Saluto al vincitore, Corriere d’Informazione, Milano, 1964. II. 19-A. M. Recupito, Una vita tragica, Gioia, Milano, 1964. május 21. Roberto Sicuteri, Endre Ady, anima dell’Ungheria, 1964. május 23. R. F. jelzésű cikk: Modernitd di Ady simbolsita ungherese, II Giomo, Milano, 1964. április 22. a. b. II tragico destino dei inagiari nella lirica disperata di Ady, Gazetta del Popolo, Torino, 1964. III. 25. Anonim cikk, Poesia magiare, Momento sera, Róma, 1964. IV. 2. 422