Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
szöntés. ÖV. I. 23); „De a fiatal lányok egyre csak színesebbre pántlikázzák a kedvük” (Fiatal lányok mennek át az utcahosszon. Uo. 28); „Folyók áradtak, hegyek gyökeresedtek a világosságban” (Az idő szomorúságában. Uo. 132). (Az igekötő hiánya okvetlenül fokozza az ilyen esetekben az ige és alárendelt szerkezeti tagja közti jelentés-ellentmondást, ütközést.) S felhasználja ezt az eszközt Tóth Árpád is, Babits is . . . Ahogy Kassai György mondja, az igazi magyar versnek nemcsak a világa, ábrázolt-kifejezett valóságszférája és nyelvi anyaga magyar, hanem kihasználható és kihasználandó nyelvi lehetőségei is; s ezek közt a lehetőségek közt hoz példákat az igekötők jelenségkörére is.32 8. Pillanatnyiság és befejezettség, tartósság és folyamatosság. — Állítsuk szembe a lát igét a meglát-tál! Csak befejezetté tette az igekötő? Nem: általa a tartós cselekvési! igéből pillanatnyi cselekvési! lett.33 Beállás, mozzanatosság és befejezettség sokban érintkezik.34 Ennek a meggondolásnak az alapján tehát azt is vizsgálnunk kell a lírai nyelvben, hogy az igekötő hiánya hogyan befolyásolja az ige pillanatnyiságát, momentaneitását. Nyugtasd a gazdagok riadt kis lelkét. . . — szólítja föl saját versét, verseit József Attila (Szállj költemény . . . 1936. ÖM. II. 178). Miért nem: nyugtasd meg? Mert a költő a megszólított versnek nem a hatáseredményére, hanem hatásfolyamatára utal; és egyúttal nem egyetlen mozzanatnyi cselekvésre, hanem tartósra! Így erősödik meg a párhuzam is a költemény három versszakának a hangütése közt: Szállj költemény — Nyugtasd — Szólítsd, mint... A választott nyelvi megoldás, a 32 Anyanyelvi struktúrák a műalkotásban (Magyar Műhely X. 38. sz. 27-35 = 1971. jún. 1.). 33 Vő. Jean Perhot : i. m. 36. 34 MMNyR. I. 210. 162