Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
Tárgymutató
Tárgymutató ad verbális mondatrészek 14 áhit(gat) igefüggvénye, kiegészítői 30 alany || erősítő 87 — 8 || esetleges 17 II nyomatékosító 87 — 8 II stilisztikája 14 anyag: a költemény nyelvi '~-a 10 — 2 „anyagosítás”, emberi személyeké 112—4 apológia és műelemzés 180 autonómia és kölcsönös függés 12-3 azonosalakúság meglevő és egyéni képzésű igék közt 29 -ha, -be, -ban, -ben ingadozása versben 84—6-ban, -ben rag poliszémiája 67 befejezetté tevő igekötő gyakorító igével 178 — 9 befejezettség és igekötők hiánya 162 — 6 beszédhelyzet 23 bibliai hatás 116 bővítmény || esetleges 18 || száma az ige körül 43 csalogat kiegészítői, igefüggvénye 28 dadaizmus és jelentéstani összeférhetetlenség 183 „depoetizálás” 80 éden vágy 118 egyéni és társadalmi érvény viszonya a nyelvben 182 egyes és többes szám a kötött szerkezetekben 131 — 2 elmúlik jelentése, alanyainak köre 114—5 előzményhatározó: alaptagjával mondattanilag összeférhetetlen 80 — 2 elvegyül kiegészítői 35 eposz és líra 123 — 4 eposzi hasonlatok a lírában 124 eposzi tárgy (mondatrész) 123 — 4 eredményhatározók: alap tagjukkal mondattanilag összeférhetetlenek 82 — 3 erősítő alany, határozó, tárgy 87-8 esztétikai érték lírai szegmentumban 6 eufemisztikusan használt igék vonzatai 27 expresszionista versek elemzése 184 expresszionizmus: és „eredmény tárgyasítás” Kassáknál 184 II ~ mondattani összeférhetetlenség 183 || ~ nyelvi sajátságai 72 féléi ige tárgyai 125 fene ette meg, ~ egye meg! 144 — 6 fene lírai használata szótörténete 141—4 figura etimologica: 87 — 9 || szójátékszerű 88 folyamatosság és igekötő hiánya 162 — 6 gyakorító ige: befejezetté tevő 186