Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái

5 A Saint Michelen végig hatvan meztelen nő dalol az éghez s a Notre Dame: belül hideg van, felül öt frankért rám lenézhetsz. Amennyiben metonimia, bizonytalanabb körvonalú, tar­talmú. De van benne konkrét irány is: ’az ég felé’, azaz ’fölszegett fejjel’. 3.1.2. Azonos mondatrészek rokonértelmű ragjai és név­utói. — A megfelelő rag helyett használt névutó többnyire nyelvhelyességi kérdés is. Mégsem szabad minden ilyen névutót idegenszerűnek tartanunk, germanizmusnak minő­sítenünk. Sőt! Még ha volna is alapja az efféle vádnak, a stilisztikai értékelést ezzel korántsem zártuk le. Az elborzad-nak megfelelő német schaudern, schauern vonzata nem über, hanem vor részes esettel. Vörösmarty Előszó-jában viszont az Isten, . . .megteremtvén a világot, embert, A félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett. . . Ez a költői megoldás jóval sűrítettebb, mint a várható műtől, őrzi az ige állandó határozójának kauzális árnyala­tát is, de van benne helyhatározói jelentés is: a mitikus lény térben is alkotásai fölé magaslik, térbelileg is műve fölött borzad el. Vörösmarty Keserű pohár-jának is van egy ilyen komplex hatású határozója: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett. A latin fatum (fata) és sors tudomásom szerint nem szokott a sub elöljáró szóval együtt állani. A német Schicksal viszont előfordul az unter-rel kapcsolva. Mégsem az idegenesség a stilisztikum forrása itt, hanem a névutóhasználatba rejtett 53

Next