Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái

Egy őrült festő rég-időbe arcképet festett — haja szőke — oltárképül a csonttemplomnak. Pap a templomban. 1922. ÖM. I. 63. Csinálok csempét, csavaros hajót, bánatba rosszat, közönyömbe jót. Szeretnének. 1928. Uo. 346. Azonban némely ilyen szerkezetbe pregnáns tömörítést is beleérezhetünk, bár bizonyítani nem tudjuk: Aranybojtú nyár lóg vállamon, fontolgatom vastag dühömet; darázsverte tarkóm vakarom — hetven öregasszony körbe hümmöget. Aranybojtú. 1931. ÖM. II, 37. A körbe ugyan lehet a körben változata is e helyen, egyen­értékű a körülöttem-mel, de a körbe hümmöget szerkezet lehet a hümmögve jár engem körül ~ körbe tömörítése is, lappangó első személyű tárggyal (engem). Hasonlók: lágy hópihékbe hull a bánatom. Őszi alkonyat. 1922. ÖM. I. 42. 10 és vérszagok virágoztak az űrbe. (294. sz. töredék) ÖM. II. 326. Ha az -n esetleges kihagyása hangűrt, hiátust okoz, a pregnáns illatívusz sokkal valószínűbb a szokványos inesz­­szívusznál. Szabó Lőrinc verse, a Nincs pénz és enni kell ugyan jambikus jellegű, de végeredményben mégis rím­­telen szabadvers, tehát ritmikai okokra sem hivatkoz­hatunk rá: Nincs pénz . . . De te sohasem ölelted nyomorodba az 85

Next