Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
magasabb, átvittebb jelentésszinteknek, amelyeken megvan a szerkezet közös denotátuma (és/vagy konnotátuma). Bár egyszerűbben is megfogalmazhatta volna, igaza van Charles E. Osgoodnak,56 hogy még semleges közlés folyamán is „Valahányszor két jelet összekapcsol egy állítás, mindkettő ’közvetítési reakciója’ [jelentése] eltolódik a másikkal való összhang irányába, s az eltolódás fordított arányban áll majd a két egymásra ható reakció intenzitásával”. Stilisztikailag színezett közlésben még inkább így van ! De az már egyáltalán nem biztos, hogy a szerkezetnek alapfokon összeférhetetlen jelentésű tagjai azonos mértékben közelítenek egymáshoz. Gyakori, hogy a bővítőkiegészítő tag változik meg lényegesen, az alaptag viszont alig: „de arcomat mosolyba takarom” (József Attila: Szőke hajam . . . 1924. ÖM. I. 147). A nyelvészeti értelemben meglehetősen elvont mosolyba jelentése veszi föl magába a ’lepelbe, álarcba’ jelentéseket, a takarom köznapi jelentése viszont alig változik. Ritkább, hogy az alaptag jelentése is erősen módosul: „Fáradhatatlanul csak | az örök gyönyört szigonyozgatják . . .” (Uő.: Szeretők. 1924. Uo. 146). A gyönyört tárgyra tapad a síkos testű, gyors mozgású hal, bálna (Moby Dick?) jelentése is, a szigonyozgatják túlságos konkrétsága viszont a ’keresik, hajszolják, űzik, veszik célba’ jelentések ráértésével általánosul. A legritkább az az eset, amelyben az alaptag értelme változik meg erősebben, a bővítményé (kiegészítőé) viszont alig: „Ládd, én csak úgy tapogatom az eget” (Koldusok. I. 1924. Uo. 167). A tapogatom- ba itt fölszívódott a ’bizonytalanul keresem, sejtem stb.’ jelentése is, az eget legföljebb szinekdochó: rész az egész helyett, az egész világ helyett. Akármelyik tag jelentése módosul így, metafora, metonimia, tehát szókép keletkezik. Az alaptagjukkal összeférhetetlen alanyú, tárgyú, határozójú szerkezeteket elvileg lehetne úgy is vizsgálni, hogy tulajdonképpen metaforikusak-e vagy metonimikusak. Ez azonban nagyon nehéz feladat. Az első nehézség mindjárt a 56 Strukturalizmus. Modern Könyvtár 207. Bp. 1971. I. 56. 103