Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái

magasabb, átvittebb jelentésszinteknek, amelyeken meg­van a szerkezet közös denotátuma (és/vagy konnotátuma). Bár egyszerűbben is megfogalmazhatta volna, igaza van Charles E. Osgoodnak,56 hogy még semleges közlés folya­mán is „Valahányszor két jelet összekapcsol egy állítás, mindkettő ’közvetítési reakciója’ [jelentése] eltolódik a másikkal való összhang irányába, s az eltolódás fordított arányban áll majd a két egymásra ható reakció intenzitásá­val”. Stilisztikailag színezett közlésben még inkább így van ! De az már egyáltalán nem biztos, hogy a szerkezetnek alapfokon összeférhetetlen jelentésű tagjai azonos mér­tékben közelítenek egymáshoz. Gyakori, hogy a bővítő­kiegészítő tag változik meg lényegesen, az alaptag viszont alig: „de arcomat mosolyba takarom” (József Attila: Szőke hajam . . . 1924. ÖM. I. 147). A nyelvészeti értelemben meglehetősen elvont mosolyba jelentése veszi föl magába a ’lepelbe, álarcba’ jelentéseket, a takarom köznapi jelentése viszont alig változik. Ritkább, hogy az alaptag jelentése is erősen módosul: „Fáradhatatlanul csak | az örök gyönyört szigonyozgatják . . .” (Uő.: Szeretők. 1924. Uo. 146). A gyö­nyört tárgyra tapad a síkos testű, gyors mozgású hal, bálna (Moby Dick?) jelentése is, a szigonyozgatják túlságos konk­rétsága viszont a ’keresik, hajszolják, űzik, veszik célba’ jelentések ráértésével általánosul. A legritkább az az eset, amelyben az alaptag értelme változik meg erősebben, a bővítményé (kiegészítőé) viszont alig: „Ládd, én csak úgy tapogatom az eget” (Koldusok. I. 1924. Uo. 167). A tapoga­tom- ba itt fölszívódott a ’bizonytalanul keresem, sejtem stb.’ jelentése is, az eget legföljebb szinekdochó: rész az egész helyett, az egész világ helyett. Akármelyik tag jelen­tése módosul így, metafora, metonimia, tehát szókép keletkezik. Az alaptagjukkal összeférhetetlen alanyú, tárgyú, hatá­­rozójú szerkezeteket elvileg lehetne úgy is vizsgálni, hogy tulajdonképpen metaforikusak-e vagy metonimikusak. Ez azonban nagyon nehéz feladat. Az első nehézség mindjárt a 56 Strukturalizmus. Modern Könyvtár 207. Bp. 1971. I. 56. 103

Next