Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
a szinesztézia csak — objektív — hasonlóságon, nem pedig érintkezésen (vagy azon is) alapul?59 Nem szeretnék a másik végletbe esni, a hasonlóság kizárólagossága helyett az érintkezés kizárólagossága mellett lándzsát törni. A szókép gyakran objektíve kétarcú: metafora is, metonímia is. A hagyományos alapokon álló szövegelemzők ilyen esetekben jobbára csak a metaforikus vonatkozást veszik észre. A magyar stilisztikában ez Zlinszky hagyománya; szerinte „művészi értéke csak a metaforának van. A metonímiát és a szinekdochét pedig eltehetjük a stilisztika történeti emlékei közé”.60 Azóta megindult a harc a metonímia rehabilitálásáért. A stiliszta Nagy József könyvében terjedelmes fejezet szól róla.61 Az irodalomtörténész Király István a „megélt metonímiát” (a magyar nyár, puszta, sivatag, Pusztaszer, Hortobágy, Tisza-part) az 1905—08 közti Ady egyik legjellegzetesebb stiláris alakzatának tartja, metonímiás megszemélyesítő jelzőkről beszél (tréfás duda, részeg korsó, boros kedv, víg terem stb.), s a „látomásos allegóriában” (Harc a Nagyárról, Az ős Kaján, özvegy legények tánca) is kimutat metonimikus mozzanatot.62 Végül Károly Sándor aprólékosan rendszerezi is a metonímián és a szinekdochén alapuló jelentésváltozások tengernyi anyagát.63 Néhány mikroelemzéssel én is szeretném majd letenni itt a garast. 2. A szókép és a vers igei alapú szintagmáinak a viszonya. — Csak a tárgyhoz szorosabban kapcsolódó lehetőségeket említem. A jelentések alapfokú összeférhetetlensége szorítkozhat egyetlen szerkezeti viszonyra is: „Már karcsú 59 P. Dombi Erzsébet: Nyr. XCV. 15 — 28, főleg 19 — 21; régibb irodalom ott. 60 Zlinszky Álad áh: A szóképekről (A magyar stilisztika útja: I. fej. 14. j. 217—46.) Vö. még Fábián— Szathmári—Terestyéni: Stil. 108 —12. Nyr.-beli József Attila-kommentárjaimban magam is többször tartottam egy-egy szóképet metaforának, amelyet ma már legalább olyan indokoltan metonímiának minősítek. 61 Szép magyar szó. 2. kiadás. Bp. 1967. 124—45. 62 Király István: i. m. I, 191 — 92, 341, 342. 63 Károly Sándor: i. m. 168, 238—40, 312—23 stb. 105