Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
idomaira | pongyolát ölt a lég” (József Attila: Alkalmi vers . 1934.), „lábam elé teríti csókját” (Uő.: Mégis elveszem. 1926.); „beojtottál csókjaiddal, én kedvesem” (Uő.: Kedvesem 1924.). Ugyanaz az alaptag bővítményeivel más-más vonatkozású jelentésellentmondásba kerülhet: Órák szédülést orsóztak (Kassák: Máglyák énekelnek. 1920.), a titkok kapusán fölásítottak (uo.); Márciusok vért harmatoznak (Uő.: Az idő szomorúságában. 1921 előtt). E három Kassák mondat fogalmi váza körülbelül ennyi: ’az órák szédületes gyorsan peregtek’, ’a titkok kapuként ásító száj módjára föltárultak’, ’különféle évek márciusában harmatként hullt a vér’. Mondatonként két-két jelentésellentmondás van bennük. Kifejező értékük azonban korántsem azonos, mert az összeférhetetlenségek foka sem az. A legfeszítettebb kép az első, a legkevésbé disszonáns a harmadik. A kép feszítettsége korántsem jelent fokozott szemléletességet, ellenkezőleg: a feszítettséggel, az indulatiság ilyen növelésével, a nyelvi elkülönülés ilyen felfokozásával általában fordított arányban áll a szemléleti hatás ereje. Alig hinném, hogy a fiatal Kassák valami szemléletességre tört volna, ilyen sorokat írva: „Sóhajok lobogósan beleskáláznak a nevetésbe” (Liebknecht Károlynak. 1918. ÖV. I. 55). Az ige és alárendeltjei közt különféle vonatkozásokban fennálló többszörös jelentésütközést nem szabad összetéveszteni azokkal az esetekkel, amelyekben az alárendeltek egymással jelentésösszhangban vannak. így a Toldi IX. énekében: „Barna zsindelytetők hunyászkodnak alább” (Zlinszky példája) a hunyászkodik jelentése szemben áll ugyan mind a zsindely tetők, mind az alább jelentésével, de az alapfokú összeférhetetlenség mindkét esetben ugyanúgy oldódik fel. Hasonló példa a II. énekből: „Nagy kölönc köszönget a kút méla gémén”. At. ige alárendeltjeinek ilyen összhangja kétségtelenül erősíti a szemléletességet, megmozgatja a képzeletet. Az alaptag gyakran csak semleges közvetítő alanyának és tárgyának jelentésbeli összeférhetetlensége közt. Másként megfogalmazva: jelentés-ellentmondás lehetséges a határozós vagy tárgyas szerkezet egésze és alaptag já-106