Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái

ilyen szerkezetek művészi funkcióját csak az alkotás szö­vegösszefüggése világítja meg, annyit így is megkockáz­tathatunk, hogy alkalmasak lehetnek bizonytalanság-, káoszérzés kifejezésére. Szó esett már a névutók más nyelvtani megoldással szinonim használatáról, illetve a névutókhoz kapcsolódó kifejezési lehetőségekről, viszonylag semleges közlésben. Kifejeződhet a jelentés-összeférhetetlenség a névutó-hasz­­nálatban is.: [a felhőállatok] ,,Függnek a levegő között, elváltoznak és gomolyognak” (A felhőállatok). A között névutó hirtelen szilárd halmazállapotúvá emeli a levegő-1. Egy másik Déry-szemelvény: „topogok és sírok a fekete juhok patái alatt | az éjféli eső alatt | a csapkodó sötét ágak alatt megtértem hozzád ... | . . . a fekete juhok . . . | kiszálltak a fekete eső alá” (Fekete juhok). Eső alatt, eső alá: a cseppek milliárdja egységes, egynemű réteggé, szilárd vagy cseppfolyós réteggé áll össze. Az alatt, alá, alól névutóval kifejezhető lelkiállapotról, érzésről szintén szól­tam. Csakhogy az igazat megvallva, a jelentés-összefér­hetetlenségnek ezekben az eseteiben a határozók igei alap­tagjainak nincs, vagy alig van valami szerepük. 3.5. Emberi személyt jelölő alanyok és tárgyak elvontat, fizikai jelenséget vagy anyagi dolgot jelölők helyett. — Az igei megszemélyesítés ellentett folyamatának látszik; valójában a lírai nyelvhasználatnak az ilyen „visszaanya­­gosításnál” sokkal gazdagabb lehetőségeket magában rejtő — meglehetősen föltáratlan — területe. Külön tár­gyalom az alanyokat és a tárgyakat. 3.5.1. Emberi alanyok. — Szabó Lőrinc Szökj, lélek! (ÖV. 149) című versének sorában az egyes szám első sze­mély és az ige közti jelentés-összeférhetetlenséget már szinte köznyelvünk is eltűri: „Vér s hús: só várgok, robba­nok”. A metaforikus-metonimikus kép még alig utal valami általánosabbra, mint az ábrázolt-kifejezett testi-lelki feszültségre. Jóval bonyolultabb a zúdul igével ütköztetett egyes szám második személyű alanyok hatásgépezete József Attilánál: 111

Next