Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
tudott engem és öltöződve várt. . . A kert. 1926. Uo. 292. Scheiber Sándor68 szerint ezeket a tárgyakat a Biblia hatásával magyarázhatjuk; Szép Ernő Imádság című versében is hasonló nyelvi megoldást találunk. A Szentírásból ki lehet mutatni a héber jádá igető ’tudni-ismerni’ ambivalenciáját. Valóban lehetséges, hogy a tudom őt a tudok róla és az ismerem őt szerkezeteknek bibliai hatásra bekövetkező egyéni vegyítése, szintagmakontaminációja. De ha a műelemzés a lírai alkotásnak a művészi üzenetét, a köznapi nyelvhasználattól való eltérés hírtartalmát kívánja fel tárni, a jelenségek okai kevésbé fontosak. A szerkezetvegyüléses magyarázatból annyit mégis felhasználhatunk, hogy a tudom őt szintagmát a tudok róla és az ismerem őt szerkezettel vethetjük össze legelőször. A tudok róla jelentése, mint külső-felszíni helyviszonyú, delatívu8zi vonzata is mutatja, ’tudomásom, értesülésem van róla’. A beszélőnek az említett harmadik személyről esetleges, véletlenszerű ismeretei vannak, illetve tudása csak a megismerendő személyiség némely oldalára vagy felszínére terjed ki. Az ismerem őt az előbbinél sokkal mélyebb lelki tartalmat jelöl, de mélysége: a megismerő tudatába, személyiségébe való beépülése ennek is meghatározatlan. A költő által használt tudom őt éppen korlátromboló voltában érzékelteti meggyőzően, hogy mi az a tranzitivitás, miért nevezhetjük tárgyas igéinket szerencsés tükörszóval áthatóknak. Érzékelteti a mi esetünkben, hogy hogyan hatol át a megismerő tudat a másik lény személyiségének héjain. Bár az ismer tárgyai is lehetnek elvontak, többnyire nem azok, az ilyenek pedig jelöltjeikkel kívül maradnak a tudaton. A tud ige tárgyainak szabályszerű elvontsága azt is magába foglalja, hogy a megismert objektív általánost a tudat mintegy 68 Scheiber Sándor: József Attila istenes verseinek tárgy- és képzettörténeti háttere. Az irodalomtörténet füzetei 19. sz. Bp. 1946. 7. 116