Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
nem lehet ennek az igének. Ebben a verssorban viszont ilyen személyi jelentésű tárgyat is magába tömörít az igealak személyragja: reméltelek téged! A remél szabályos igefüggvényeinek a tárgyai hatnak erre a bennfoglalt téged-re. Tapadásukkal a puszta létezőt mintegy folyamattá alakítják: reméltelek téged, azaz jöttödet, megérkezésedet, ittlétedet, szavadat, csókodat, szerelmedet, odaadásodat. A te, a kedves a brai én számára a megjöttével, odaadásával azonos (szinekdocbé-metonímia). Rejtett kép ez, és képszerűségét tovább halványítja, hogy a reméltelek a vártalak árnyékában, annak hívására, vele párhuzamosan szerepel. A miniatűr paralelizmus okozta balványodást ellensúlyozza, a két igealak asszociatív kölcsönhatása. Alaki hasonlóságuk, helyi azonosságuk révén jelentésük kölcsönösen áthatja egymást: kissé durvánelnagyoltan kifejezve, az egyik igealak reménykedve vártalak-ká, a másik várakozva reménykedtem-mé gazdagodik. Sajnálatos, hogy némely jelentős újabb költőnk képorgiái eltompítják a versolvasó közönség érzékét a költőiség ilyen finomabb eszközei iránt. Ezért a jelentés-összeférhetetlenség egy József Attila-i esetét az eddigieknél bővebben elemzem. 3.5.3. Egy varázslatosan összeférhetetlen tégedet tárgy — Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e, szívemhez szívvel keveredsz-e, látlak hallak és énekellek, Istennek tégedet felellek. Áldalak búval, vigalommal. 1927. ÖM. I. 310. 3.5.3.1. Egy paradigma üres helye kitöltetik. — A zúdulj, valljalak, reméltelek stb. igealak nemcsak mondattanűag tömörít jelentésükre nézve összeférhetetlen szerkezettagokat, hanem ú j nyelvi forma. Űj nyelvi formákat a költő nem a semmiből teremt, hanem lappangó lehetőségeket vált valóra. Például hiányos ragozású igék hiányzó alakjait pótolja, tehát tevékenysége alaktani eredményt is hoz. 120