Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
hoz), és a versben ott van az eposzi hangulatú témamag jelölő tárgy is: Vemhez az Idő új honfoglalással, Költőm! én is honszerzést dalolok . . . Az eposzi hangulat még a fiatal Kassák Walt Whitman-i lendületű, avantgardista versmondataiban is érződik: „énekeljük ki újra a szabadverseny demokráciáját” (Hirdetőoszloppal. ÖV. I. 22); ,,s homlokunkon nagy vörös csillaggal énekeljük magunkat, akik ti vagytok” (Boldog köszöntés. Uo. 130); „Átröpültük a szárazságot most tavaszesőt és vaszöldet énekelünk az embernek” (42. I. m. 187).76 Jól ismerjük az érett József Attila versindító vagy versbe szőtt nagy lélegzetű eposzi hasonlatait is [Thomas Mann üdvözlése, Mint a mezőn, Mint gyermek. . . . (Leülepszik ■ ■■)]■ Egy korai versében meg ő is témamegjelölő tárgyat kapcsol az énekel igézhez: Éneklem a tavaszt, a fényt, bimbózó ifjú zöld reményt, szerelmes szívem sóhaját . . . Tavaszi ének, 1922. ÖM. I. 15. Eposzi hangul áthatásokra törekvő, ilyen hatásokat kiaknázó lírai versek tehát korántsem ritkák újabb irodalmunkban. Idézetünk énekellek igealakjából azonban szinte teljesen hiányzik ez a hangulat (legföljebb halvány háttérhatás): a) nem engedi érvényesülni a vers műfaja, a dalszerűség, b) ütközne a költemény népi hangvételével; c) a bennfoglalt tárgy itt második személyű, a témamegjelölő 76 Az énekel igével kapcsolatban is fölvetődhet, hogy tárgyak nem irány-, hanem eredmény tárgy. Egy Kassák-példa: „Csak hajnalban a sárga madarak hoznak némi enyhülést / Egyenesen a napból szakadnak hozzánk zengő aranylapokban és fényességet énekelnek”(0 X O—O. I. m. 133). 124