Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek

Frissíthet a szerkezet vegyítése is. A szédületbe az ejt igével alkot kissé megmerevedő szerkezetet, a ránt ige viszont a sárba, görcsbe, bajba, mélybe határozókkal (ÉrtSz.). Ez utóbbiak vegyülése az előbbivel föleleveníti a ránt meg­kopott dinamizmusát, mozgalmasságát, aktívabb jelentésű szerkezet keletkezik, mint az ejt-tel: ... jó földünk az óriási lendítőkerék, mely most minden kart-kereket szédületbe ránt. József Attila: Forduló .1924. ÖM. I. 183. Egy hasonló Kassák-mondat: „A költők és a vándor fagy­laltárusok térdre csuklottak örömükben” (És. ÖV. I. 26). Térdre csuklik = a térde összecsuklik X térdre esik, hull, borul, omlik, rogy; -f- ritkasági érték -j- kifejező többlet. Telitalálat Kassáknak egy másik szerkezetvegyítése, amelyhez nagyobb kontextust kell idéznem: láttam az apám kajla szalmakalapját amint úszkál a hóüveg fölött a patikától a szentháromság-szoborig és vissza 20 valamikor azt hitte az öreg 21 éves koromban káplán leszek az érsekújvári plébánián de éppen tíz esztendővel előbb sporni úr lakatos­műhelyében ettem a füstöt az öreg már csak nagyon ritkán járt közénk haza később az én szépen elgondolt jövőmet is beitta és kipisálta a sörrel leveszem rólad a szárnyaimat ó szent Kristóf te sohase leszel az apád fia 30 egy részeg ember krokodilkönnyeket sírt az „Arany Oroszlán” szálló falának dűlten . . . A ló meghal a madarak kirepülnek. 1922. ÖV. I. 151 — 2. A leveszem rólad a szárnyaimat szerkezetegyüttes nyilván a leveszem rólad a kezem és a többnyire harmadik személyben 133

Next