Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
a perfektíváló igekötőt helyettesítheti hangsúlyos, kiemelt határozó, tárgy, olykor még alany is, máskor a szintén hangsúlyos tagadó vagy tiltószó, sőt a felszólítómódúságnak is lehet ilyen hatása.23 Bár azon még eltöprenghetünk, hogy ezek az eszközök teljesen helyettesítik-e az igekötőt (1. később), ez a szempont mégis nagyon fontos. Eppily fontos a jelentésváltoztató igekötős igék különválasztása. Egy példa: fölkerekednek ~ táncra kerekednek (József Attila: Egeres. 1930. ÖM. II. 26). Bár alaktani oldalról a fölkerekednek kitűnően szegmentálható, jelentéstani indokoltsága, „motiváltsága” nagyon meggyengült, elhomályosodott. Az egyszerű beszélő számára egyáltalán nem világos, hogy a föl + (kerek-\-ed-\-ik) részletjelentéseknek miért ez a jelentés az összege. Az igekötő megváltoztatta az ige jelentését. Csakhogy nem ugyanez történt-e a táncra kerekednek szerkezetben ? A táncra mintegy helyettesíti a föl-1, de úgy, hogy azt ki sem lehetne tenni e szerkezetben. Ezért a stíluselemzőnek nem a kerekedik igét kell összemérnie a fölkerekedik-kel, ennek sok értelme nem volna, hanem a táncra kerekedik szerkezetet szintagmatikus rokonértelműivel, tehát a táncra perdül, táncolni kezd, vagy akár a József Attila-i táncba fog (ÖM. I. 279) kifejezéssel. 3. Nem szótag-megtakarítás! — Egyetértek J. Soltész Katalinnal: az igekötők a líra nyelvéből nem a versforma, versmérték kényszere miatt maradnak el. Ha ennek a jelenségnek szótagszámbeli oka volna, akkor a kötöttebb formájú versekben sokkal gyakoribb volna, mint a szabadversben, sőt ez utóbbiban alig volna valami szerepe. Nem így van: az igekötő-elhagyás mind Kassák, mind József Attila^ szabadverseiben is gyakori. Néhány példa Kassáktól: ,,Ó férfitest! . . . | A nap égő ostorai alatt most bronzosan terülj. . .” (Himnusz. ÖV. I. 34); ,,ti áhítattal 23 J. Soltész Katalin: Igeköt. 190—99. 149