Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
Gyúlékony vagyok, s mint a nap oly lángot lobbantottam — vedd el! Bukj föl az árból. 1937. ÖM. II. 213. A kontextus hatása volna az ok ? Nap méretű költői-emberi lánghoz már nem társíthatjuk a lobbantgattam-ot? Vagy kétségbe vonhatjuk a lobbantgat igének már a létét is? Lobogtatni viszont lángot nemigen lehet ? Versben — lehetne. De a t á g a b b kontextus épp a mozzanatosságot fokozza. Figyeljünk a címre! Emlékezzünk vissza, mi derült ki a „Bukj föl az árból hirtelen” sor kiemelő határozójáról ! Az igekötőhiány és a mozzanatosság—folyamatos-tartósság—gyakorítás viszonylatának kapcsolata objektív nyelvi tény. Maga az eszköz nem József Attila magántulajdona. Hozhatok e jelenségre, s ilyen funkciójára példát akár Adytól (,,S vájjon szabad volna-e halnom. . Ifjúság babonás hitével), akár Kassáktól („Az egylet ámulásokat élt, mint a gazdag bazárok”: Máglyák énekelnek. 1920. ÖV. I. 71), akár másoktól. 9. Átvitt jelentésű36 igék igekötőjének elhagyása. — Ha az igekötő nélküli ige általában konkrét, szemléletes cselekvést jelöl, igekötős párjának pedig átvitt a jelentése, akkor az igekötő elhagyása olyasféle módosítás, mint a kötött határozós szerkezet lazítása: visszaadhat valamit az igének régi szemléletességéből. Emellett az eddig taglalt más eredménnyel is járhat az elhagyás. Gubó — gubózik — begubózik: Zöld szőnyegén gubóztam a csókkerített háznak s a szemem bús betűmezőkön jóreményt legelt. Kassák: Ó, élet, élet, mi sírunk, mi sírunk . . . I. m. I. 8. 3sAz átvitt jelentés kategóriájának problematikájára és kapcsolataira a képes jelentéssel 1. Lengyel Lajos: Szótártam tanulmányok (I. fej. 21. j.) 161 — 82. 166