Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
2. Az összeférhetetlen igekötőjű ige vonzatszerkezete. —Az összeférő igekötő is megváltoztathatja az ige kiegészítőinek a rendszerét. Még gyakrabban fordul ez elő akkor, ha az igéhez összeférhetetlen igekötő járul. Ez természetes is: az igében uralkodóvá válnak a ráértett másik ige színtaktikai szabályai. A vicsorít-nak természetesen nincs datívusz lokáliszi kiegészítője, a nekidől, nekifordul igének pedig van. Van tehát a pregnáns nekivicsorít-nak is. Könnyű belátnunk, hogy a mondattani változás oka itt nem annyira a fordul vagy dől igében keresendő, mint inkább a neki igekötőben !39 Tárgyassá teheti az igét az egyszerű, a szabályos igekötő is. A tárgyassá válás okát legutóbb Hadrovics László fejtette ki.40 Az igekötő általában irányt, befejezettséget jelöl, ezért az igéhez kapcsolódva a lefolyás helyett az eredmény kerül előtérbe: a folyamat irányítottá, hatásossá, eredményessé, tehát többnyire szándékossá is válik. Ezek pedig az igének azok a sajátságai, amelyek épp tárggyal való kiegészítésének, bővítésének létfeltételei. A köznyelv összeférő tárgyasító igekötőinek mintájára igen sok „pregnáns”, tömörítő igekötő is tranzitivál: 5 a háborúkkal hívott hajnalok, ugró napok és rezgő csillagok körülkóvályogják nyugodt fejem. József Attila: Medáliák 6. 1928. ÖM. I. 350. Ugyanez a jelenség igenévi utótagú tárgyas összetételben: szép szívem óriás, piros virág és villamos hullámok lengetik világbelengő, kitárult szagát'. Uő.: A legutolsó harcos. 1928. Uo. 98. 39 L. H. Molnár Ilona: Általános Nyelvészeti Tanulmányok IV. 157-65; Török Gábor: Nyr. XCIII, 76. 40 I. m. (I. fej. 21. j.) 60—2, 91—102. Vö. még Fábián—Szathmári—Terestyéni: Stil. 176, 187. 170