Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
4.1. Fő jelenség — kísérő jelenség. — A ráértéshez szükséges érintkezés az igekötős igével jelölt folyamat és az igekötőtlen igével jelölt kísérő jelenség közt áll fenn. A fő folyamatot jelölő ige jelentése úgy tapad rá a kísérő folyamatot jelölőre^ hogy igekötőjét is ahhoz kapcsolja. Példák Kassáktól: „Új ember. Hiába minden. Boldog tavaszok fiatalodnak ki a véréből” (Máglyák énekelnek. I. m. 68). Főfolyamat: kitörnek, kivirágoznak, kibomlanak, kihajtanak; kísérő folyamat: (meg)fiatalodva. Ugyanonnan: ,,A titkárok proklamációt verítékeztek össze a fegyvergyáriakhoz”. Fő: összeállítottak, kísérő: verítékezve. Továbbra is a Máglyák énekelnek-bői: „A világ szive fölbolondult hozzá a szobába . . .” (69); „Esőben és szélben seregek csikorogtak át a városon” (70); „Sáros rongygulyák gyászoltak át a körutakon” (70); „S mintha kerülték volna egymást az apjával. Esténként összefáradtak a lámpa alatt” (72); „S a megingott fórumra ekkor föloroszlánkodták magukat a bőrkabátos legények” (83); „Egy fogatlan némber szétsúgta a pálinkásüvegek között . . .” (102). Ugyanilyen eszközök József Attila verseiben: „A felhő elfoszlott, hogy föllebeghess” (Csak a tenger jött el. 1926. ÖM. I. 261); „S tovaringatja fodrosán a szél | a tűnődve zümmögő időt” (Határ. 1932. Uo. II. 61). Ez a pregnáns ige szerepel egy másikkal tetézve egy jól ismert töredékben is: ím, a könnyű szél elősurran tereget szép búzamezőt s tovaringatja lágy fodorban a zümmögő időt. (Csendes kévébe . . .) Uo. II. 289. Ez az eszköz persze nemcsak tömörít, és nem csupán a kifejező erőt fokozza. A kontextusban más feladatot is betölthet, erősítheti a versmondaton belüli párhuzamokat és ellentéteket is: lassan te is megöregedsz, hosszú szakálladon átsüt a napfény 174