Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái
4.2. Különböző határozók azonos raggal. — Az azonos rag: asszociációt erősítő kapocs. Akár azonos az alaptagjuk a különféle határozóknak, akár nem, jelölőjük azonossága közelíti őket egymáshoz: Jövök hozzád vers ben, betegséghez, búban, Jól kezdett s elromlott, dicső háborúhoz . . . Ady: Levél-féle Móricz Zsigmondihoz Eszköz-, mód-, állapot- és körülményhatározók, illetve ezeknek amúgy is komplex formái kovácsolódnak össze itt. Társ-, mód- és állapothatározói árnyalatokat ötvöz, közelít az idézett sorok közvetlen folytatása: Jövök egy kis, kopott, szép, tavaszi Éggel, Egy kis megszólássé, egy kis irigységgé. . . József Attila szublatívuszragjai (Néhány éjjelre padra, kőre. 1928. ÖM. I. 319) helyet és időt mosnak egységes téridővé: Néhány éjjelre padra, kőre adjatok immár fekhelyet. . . Máshol már bővebben megírtam, hogy hogyan színesíti, emeli magasabb szintre a ragrímeket, ha más-más mondattani funkciót töltenek be:30 Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, [eredethatározói árnyalatú társde az is ringassa határozó] ilyen riogatással. [módhatározó] József Attila: Ringató. 1928. ÖM. I. 325. Az azonos esetragú névszók olykor-olykor nemcsak a rímhelyzetben hálózzák be a versszakot, hanem átszövik 30 Nyr. XCV. 166-76. 5* 67