Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

II. Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái

Ez a politikai vonatkozásban nyílt és éles antifasiszta megnyilatkozás művészileg gyenge ugyan, de bemutatja az alkalmi tárgyasság tömörítő lehetőségeit: Margitsziget, hol joghurtot söröztem, hol csókolóztam állva, séta közben — Mily drága vagy, lágy röptű lombjaiddal. . . A söröz fogalmilag szűk körű, de megkülönböztető jegyek­ben gazdag jelentése implicit tárgyat foglal magába (= sört iszik). Az igéhez a versben hozzáfűzött rendkívüli iránytárgy ezt az implicit tárgyat helyesbíti: joghurtot söröztem ’sör helyett, sör gyanánt joghurtot iszogattam’. Nyilvánvaló, hogy az alaptagnak és bővítményének ez a nemcsak színtaktikai, hanem jelentéstani ellentéte tömö­rít is, de a vers későbbi indulat- és gondolatmenetében hasznosítható feszültséget is kelt. Azt is megkockáztat­hatjuk, hogy a sör helyett joghurtot „söröző” lírai én ezzel a mozzanattal is elkülönül a Szigeten föllépő hitlerista kisiparos kórusok „téglavörös” arcú, barna szmokingos — és nyilván: sörivó! — tagjaitól. A joghurtot söröztem szerkezet ritka képződmény. Van azonban az alkalmi iránytárgyaknak egy meglehetősen gyakori típusa: De rivall a csermely csősze, békák botosa bottal mondja, vicsorogja víz vitéze, 20 ordas inas, úr bolondja. — Eltakarodj, öt tekergő! József Attila: Áradat. 1931. ÖM. II. 39. A tárgyasult vicsorogja tárgya az idézetmondat, tárgyi mellékmondat. Az ige jelentésének feloldása egyszerű: ’vicsorogva mondja [ezt és ezt]’, illetve a ’vicsorogva’ köznyelvűsítésével: ’agyarkodva, gyűlölködve’. Ritkasági értéke az ilyen nyelvi megoldásoknak alig van. Legutóbb 75

Next