Tóth Pál Péter: Metszéspontok. A Turultól a Márciusi Frontig (Budapest, 1983)

IV. Új törekvések az értelmiségi ifjúság mozgalmaiban

Bajcsy-Zsilinszky lapjában cikkek ostorozták a vezető ifjúsági egyesületeket, mert bár hangosan hirdették a magyar parasztság jelentőségét, mégis elszakadtak a magyar valóságtól, és semmit sem tettek a magyar falu s általában a dolgozó osztályok egyetemes, szociális és kulturális helyzetéért. A lap meddő viták helyett a népi gondolat eszmekörének elfogadására, a dolgozó tömegek sorsközösségének vállalására buzdította az ifjúságot. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom válságából a kivezető út a „magyar parasztság teljes és tökéletes megorganizálása és a parasztságnak vezető réteggé és eleven kultúrközösséggé való fejlesztése”.*1 A lap jelentős hatást ért el irodalmi, művészeti cikkeivel. Innen ismerték meg József Attilát, Bartók és Kodály zenéjének, zenepedagógiájának létezését, Ady és Móricz elkötelezettségét és az új szellemű magyar képzőművészetet. Bajcsy-Zsilinszky forradalom nélkül képzelte el a kizsákmányoltak helyzetének megváltoztatását. Pártszervezői és publicisztikai tevékenysége, programja a népi mozgalom szárnypróbálgatásainak hátteréül szolgált. Ellentmondásoktól nem mentes tevékenysége, kül- és belpolitikai kérdésekben elfoglalt állásfoglalása jelentős hatással volt a debreceni egyetemi hallgatók hivatalos politikai irányvonaltól való eltávo­lodására. Az elért eredmények mellett Bajcsy-Zsilinszky kudarcai, elképzelésének megvalósíthatatlansága hívei egy részét hozzásegítette a forradalmi marxizmus elméletének és gyakorlatának igenléséhez. A 20-as évek végén, a 30-as évek elején bontakozott ki a szegedi egyetemisták agrársettlement mozgalma. Ez a mozgalom a Buday György által vezetett szegedi Bethlen Gábor Kör (BGK) tevékenységén keresztül bontakozott ki. A parasztság körében kifejtett szociális munka mellett az agrársettlement mozgalom fontos eredménye volt, hogy felhívta a közvélemény figyelmét a parasztság, a tanyákon élő népesség nyomorúságos állapotára. 1931-től ebből a tevékenységből nőtt ki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Annak ellenére, hogy a kollégium tagjai nem kerestek kapcsolatot a Tiszántúl városaival (pl. a debreceni egyetem ifjúságával sem), s hogy Szegeden sem gondoskodtak az utánpótlásáról (s ennek következtében néhány év múlva megszűnt), mégis a Művészeti Kollégium 15 tagja igen komoly munkát végzett, s tevékenységük hasonló törekvések kiindulópontjaivá vált.41 42 Az értelmiségi ifjúság szociális érzékenységének fokozódását a hivatalos politika is érzékelte, és kísérletet tett a különböző törekvések integrálására.43 Ezt a célt szolgálta a katolikus cserkésztisztek törekvései is, akik Fiatal Magyarság címmel ún. zöld füzeteket jelentettek meg.44 Szándékaikat — az 1930 júniusában megjelent első zöld 41 Szabadság, 1932. június 26. 42 A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával kapcsolatban 1. Csapiár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967; A haladó egyetemi ifjúság. 165—201. 43 Kertész Dániel-interjú, 37. Kertész Dánielt (pl. a BMT-ból) a Teleki Pál által irányított Cserkész­mozgalomba Boldizsár Iván és Aradi Zsojt akarta átvinni. Kísérletük sikertelen maradt. 44 A programadó zöld füzet először 1930 júniusában jelent meg (1936-ig négy kiadást ért meg). A füzet alcíme: Eszmék és elszánások. A Fiatal Magyarság első számát Aradi Zsolt, Batiz Dénes, Éri Emil, Faragó Ede, Fodor Ferenc, Gács János, Major Dezső, Molnár Frigyes, Oláh György, Sík Sándor, Szőke Imre, gr. 26

Next