Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága - Modern filológiai füzetek 27. (Budapest, 1977)
IX. Képi valóság. II. Deskriptív kép és lírai kép
A szigeti tűz képében részletesen elemeztem a képszerkesztés és a leírás elsőrendűen, meghatározóan lírai alkatát. Golding ebben a részben (éppúgy, mint a Szabad bukás ban Sammy Moutnjoy lényének és változásának szimultán művészi megjelenítésével) ugyanazt valósítja meg, amit Böll egészen más módszerekkel. Az alkotás születésének vagyunk tanúi mindkettőnél úgy, hogy a kész alkotást és az alkotót egyszerre szemlélhetjük az alkotás folyamatában. Ez az alkotási és megjelenítési mód viszont az aktív, „teremtődő természet” sajátja: a lírai alkotásé.4 Az utódok képhasználatára utaltam a regényről szóló fejezetben. A zuhanás és a tűz képéhez ösztönösen asszociáljuk (ha ismerjük a regényt) a tűznek A legyek íiroban megformált születését is. A goldingi lírai indítású képek jelentékeny része a szimbólum tömörségét, telítődését mutatja a goldingi pálya folyamatában (tűz, váróterem, bukás-zuhanás, sziget, hajó stb.). Golding regényeinek vizsgálatakor nem hanyagolandó el az sem, hogy regényeinek egy-egy jelenete gondolatritmusában, mondatépítésében nem regényélményeinket, hanem lírai alkotások olvasmányélményét asszociálja. A Rotten Row leírása József Attila A város pereménjét idézi (Golding minden bizonnyal nem ismeri József Attila költészetét). Evie és Oly szeretkezési jelenete gondolatritmusában József Attila Ódájára emlékeztet, Sammy Mountjoy és anyja kapcsolata (a részt a Szabad bukásról szóló fejezetben idéztem) József Attila A Dunánál c. költeménye sorait juttata eszünkbe „She looms down the passage I’ve made in time” — „ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem”. A lírához, a lírai alkotáshoz való közeledést egy másik példával részletesen szeretném illusztrálni. 4 Vö. III. fejezetet. 8* 115