Vajda György Mihály: A világirodalom története évszámokban (Budapest, 1988)
Kronológia
fegyvergyárosnál emberségesebb bérgyilkosról a merénylet (A gun for sale — eladó lőfegyver). A. Huxley kísérleti technikájú regénye a vak Sámson (Eyless in Ghaza — szem nélkül Ghazában — célzás Milton Sámson Agonistes c. drámájának egy sorára). J. B. Priestley nagyvárosi regénye az eltévedt emberek (They walk in the city). Az am. J. Dos Passos regénye a nagytőke (The big money), W. Faulkneré az absalom, absalom, J. Steinbeck szociális regénye pedig a kétséges csatában vagy késik a szüret (In dubious battle). Ez évből való Margaret Mitchell hallatlan népszerűségü bestsellere is, az elfújta a szél (Gone with the wind). E. Hemingway két elbeszélése, a Francis macomber rövid boldogsága (The short happy life of F. M.) és a Kilimandzsáró hava (The snows of K.) zárja a sort. Ném. nyelven H. Carossa regénye, az érett élet titkai (Geheimnisse des reifen Lebens), L. Feuchtwanger korszerű „kulcsregénye”, a hamis néró (Der falsche N.) és К. Mann mephistoc. regénye — amelyből 1981-ben Szabó István készített Oscar-díjas filmet — egy vagy más okból figyelemreméltó alkotások, csakúgy, mint W. Benjamin esszéje, a műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit). A hol. J. J. Slauerhoff regényt ad ki egy becsületes tengerész-sír (Ean eerlijk zeemansfrag) címmel. A norv. К. Hamsun a kör bezárult (Ringen sluttet) c. regénye jellegzetes korjelenség, míg Jorgen-Frantz Jacopsen egy kis népről ad hírt faerjheri természet és nép (Faeroerne natur og folk) c. írásában. P. Éluard új verseskötete a termékeny szemek (Les yeux fertiles). L. Aragon* regénysorozatának (Való világ) ez évi kötete az úri negyed (Les beaux quartiers). A filozófus Jacques Maritain hatásos könyve: átfogó humanizmus (Humanisme intégral). Jean Richard Bloch riportkönyve, a Spanyolország, Spanyolország! (Espagne, Espagne!) hírt adott a világnak a véres szörnyűségekről. Cesare Pavese ol. költő fáraszt a munka (Lavorare stanca) címen ad aki verseskötetet. F. Garda Lorca Franco egyik kivégzőosztagának áldozata lett. Utolsó drámája, a bernarda alba háza (La casa de B. A.) az egész országra nehezedő nyomást jelképezi, bemutatója csak 1945-ben lesz Buenos Airesben, és ugyanott és ugyanakkor nyomják ki először. A. Machado у Ruiz a gaztett Granadában történt (El crimen fue en Granada) García Lorca halálát siratja. A mexikói Octavio Paz verseinek is nem törnek át! (No pasaran!) — a köztársaságiak jelszava — a címe. J. £. Borges az örökkévalóság TÖRTÉNETÉről (Historia de la eternidad) értekezik — ez is jelkép. Az év legnépszerűbb or. műve V. P. Katajevtől való: a távolban egy fehér vitorla (Beljejet parusz ogyinokij). A len. J. Iwaszkievicz Georges Sand és Chopin búcsújáról ír megható darabot nyár nohant-ban (Leto w N.) címen. A cseh K. Capek fantasztikus, utópisztikus regénye a harc a szalamandrákkal (Válka s mloky). Két szí. költő kötete: Frano Král képeslapok (Pohradnice) és Valentin Beniak lunapark említendő, az előbbi szociális tartalma, a második inkább szerzőjének esztétikai útkeresése miatt. Végül Albert Kivikas észt író regénytetralógiáját említjük: nevek márványtáblára (Nimed marmortahvlil), amely 1936-tól 1954-ig jelent meg, hosszú — háborús — megszakítással. 277