Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Budapest, 1959)
Vajkai Aurél SZENTGÁL Egy bakonyi falu néprajza Szentgál Veszprém megyében fekszik, körülvéve a mindinkább megfogyatkozó és a községtől lassan elhúzódó Bakony erdőségeitől. Régi alapítású kiváltságos község, lakói a XIV. századtól királyi vadászok, akik 1848-ig vaddal adóztak az udvarnak. A kisnemesi faluban előnyös helyzeténél fogva évszázadok folyamán magasabb műveltség, életszín alakulhatott ki, mint a jobbágy vagy a telepes falvakban. A múlt században azonban megváltozik a termelési rend, a társadalmi fejlődés során a nemesek előnyös helyzetüket elvesztik, kisnemesi rangjukról a parasztság soraiba szállnak le. A néprajzi vizsgálat egyik célja volt a falu életmódjában, anyagi műveltségében bekövetkezett változás fokát, mértékét megállapítani, a régebbi életforma emlékeit összegyűjteni, az clparasztosodás folyamatát leírni. A mű Szentgál anyagi műveltségét tárgyalja, ahogy uz még 1945 előtt élő valóság volt. Adja tehát Szentgál keresztmetszetét az anyagi műveltség minden vonatkozásában, de tartalmazza az életforma átalakulását is az 1870-es évektől 1945-ig. A kötet sorra veszi a tárgyi műveltség egyes fejezeteit, kezdve a gyűjtő életmódtól a vadászaton, állattartáson, földművelésen, táplálkozáson, településen és építkezésen, tanyá-