Várady László: Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. A Római Birodalom utolsó évszázada, 376-476 (Budapest, 1961)

A szerző a történésznemzedé­­kek hosszú sorát foglalkoztató korszak újszerű, újszempontú feldolgozását tűzte ki céljául. Európa születésének kora ez: a világtörténelem egyik legdrá­maibb korfordulója. A késő­­rómaiság és a kialakulóban levő koraközépkor általános milita­­rizmusa egyetemes vonatkozás­ban is indokolta a speciális had­történeti szempont alkalmazá­sát. A szerző így nemcsak a had­ügyeket ágyazza bele szervesen a társadalom egészének élet­megnyilvánulásaiba, de ezeknek is újszerű, mélyebb értékelését adja. Az események bonyolult szövedékében a főmotívumokat és a távolabbi összefüggéseket plasztikusan mutatja ki. A szé­lestávlatú összképben sóira megvilágosodnak a kesőrómai rabszolgatartó birodalmi rend­szer felbomlásának és az új, fejlődőképes „barbár” világ fölülkerekedésének komplex okai és szükségszerűségei. Ez a kép azért tarthat számot külö­nös hitelre, mert minden egyes részlete a források közvetlen tanulmányozásán és friss, új­szerű értékelésén alapul. A szer­ző másodkézből nem vesz sem­mit ; pregnáns mondanivaló esetén sokszor szuggesztív erő­vel szólaltatja meg az eredeti auktorokat. A barbár népek szerepének megvilágítása során rámutat a „barbárok” olykor meghökkentő teljesítményeire olyan területeken is (haditech­nika, diplomácia), ahol az eddigi kutatás a római fölényt abszo­lútnak vélte. Az eredeti szemlélet, a rész­letekben elért számos új kuta­tási eredmény, eddig ismeret­len hadművészeti érdekességek egész sorának feltárása a nem­zetközi szakirodalomnak is új értékévé teszi a művet, mely egyúttal az első könyv magyar nyelven erről a témáról. A munka az ókortörténészek, klasszikus-filológusok és had­­történészek szűkebb körén túl, számot tart az egyetemes és magyar történészek, gazdaság- és jogtörténészek, valamint a történeti és katonai érdeklődésű olvasók tágabb körének figyel­mére is.

Next