Varga Györgyi: Alakváltozatok a budapesti köznyelvben - Nyelvészeti tanulmányok 10. (Budapest, 1968)
ALAKVÁLTOZATO K A BUDAPESTI KÖZNYELVBEN (Nyelvészeti tanulmányok 10.) A köznyelv, a legmagasabb szinti! beszélt nyelvi változat, mai kifejlett formájában is számos hangalaki kettősséget, sót olykor tarkaságot mutat. Egyazon beszélő nyelvében is jól megférnek egymás mellett pl. a cseng—csöng, odább—odébb, magános—magányos alakpárok. E munka élőnyelvi anyagon vizsgálja a fővárosban beszélt köznyelv hangtanát: a hangok kiejtésében észlelhető ingadozásokat, alakváltozatokat. A jelenségek múltjából, nyelvjárási kapcsolataiból és mai köznyelvi helyzetéből következtet jövőjükre, várható fejlődésükre; bemutatja, hogy a variánsok, kiejtési ingadozások milyen arányban érvényesülnek a különböző életkori és műveltségi rétegek nyelvhasználatában. A statisztikai táblázatok a nyelvünk iránt érdeklődő nagyközönség számára is érzékelhetővé teszik a kutatási eredményeket. G . VARGA GYÖRGYI AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST