Varga Lajos: Csillóshasúak. Gastrotricha - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 50. (Budapest, 1959)
2. osztály : GASTROTRICHA — CSILLÓSHASÚAK írta DR. VARGA LAJOS A csillóshasúak nagyon kicsiny, csak mikroszkóppal látható állatok. A legkisebbek 60 ц, az édesvizekben élő legnagyobb fajok teste pedig 600 fi hosszúságot ér el. Többé-kevésbé megnyúlt testük kétoldalúan részarányos. Testüket többnyire vékony kutikula borítja, amelyet az alatta levő syncytiabs epidermis választ el. Hasoídalukat hosszanti sávokban és sűrű harántsorokban vagy csoportokban elhelyezett csiliók borítják (innen a nevük!). A Gastrotricha osztálynak 2 rendjét különítik el : 1. rend : Macrodasyoidea. Ezeknek fajai mind tengeriek, s ezért nem is foglalkozunk velük. 2. rend : Chaetonotoidea. Ide tartoznak mindazok a fajok, amelyek hazai vizeinkből ismeretesek. Ha tehát általánosan Gastrotrichákat (csillóshasúakat) említünk, akkor ezentúl a Chaetonotoidea rendbe tartozó rendszertani kategóriákat és fajokat kell értenünk alattuk. Testalakjuk korántsem olyan változatos és sokoldalú, mint a kerekesférgeké (Rotatoria). Általában féreg alakúak. A rendszerint lekerekített és kissé lebenyes fej után az elkeskenyedett hosszabb-rövidebb nyak következik, amely legtöbbször a jóval terjedelmesebb és kiszélesedő törzsben folytatódik. A törzs lábujjakban vagy lekerekítve, lábujjak nélkül végződik. A testtájak közötti átmenet rendszerint fokozatos. A Chaetonotoideák feje változatos alakú, és felépítése fontos rendszertani bélyeg. Az alaptípusnál 5, többékevésbé elődudorodó lebenyt vagy egyszerű dudort különböztethetünk meg : 1 középső homloklebenyt és 2—2 oldallebenyt, a homloklebennyel érintkező „köztes” és az alattuk levő „hátulsó” dudort vagy lebenyt. A közöttük levő befűződésekben erednek a csillópama tok („bajuszok”) (3. ábra r В : d, e és C : u). A hosszabb-rövidebb csiliók érzősejtjei az a g у d ú cban helyezkednek el. Az ötös dudor sokszor olyan gyengén fűződik be, hogy a fej egészen kerek, ám a csillópamatok jelzik az ötös számot. Ha a köztes lebenyek visszafejlődnek, akkor a fejen csak 3 dudor különböztethető meg. A fejből eredő csillóbajuszok főként tapintószervek, de összehangolt mozgásukkal a helyváltoztatásban is szerepet visznek. A nyak igen változatos fejlettségű ; lehet hosszabb vagy rövidebb, szélesebb vagy keskenyebb. Némelykor úgy látszik, hogy a fej egyenesen a törzsben folytatódik. A páros tapintósorté ken kívül különleges szervek nincsenek rajta. A törzs a test legnagyobb, legfejlettebb része. Szintén változatos alakú. Keresztmetszete a legritkább esetben kör alakú, mert a hasoldal rendszerint lapos, a hátoldal pedig domború, és hátrafelé fel is púposodik (14. ábra : G). Külső oldalán különböző képződmények, tapogatók vannak, belsejében pedig a szaporító- és vegetatív szervek helyezkednek el. Hasoldalán vannak a csillósávok, a helyváltoztatás szervei (7. ábra : D : e). A törzs a legtöbb esetben a meg sem különböztethető 1 á bban és az ezen eredő lábujja kban (1. ábra) 1 III. 9.