Vargha Domokosné: ... csillagkoronák éjféli barátja. Tittel Pál élete és működése (Budapest, 1988)

A magyar reformkor kiemelkedő egyéniségei méltó hazát akartak teremteni egy elárvult nemzetnek. Széchenyi fejezte ki legtisztábban ezt a vágyat, amikor a nemzet pallérozódását tűzte ki célul s vele a magyar tudomány ügyének előmozdítását. Hogyne figyelt volna fel Tittel Pálra, az Európa-szerte ismert kiváló csillagászra és mate­matikusra, Gauss tanítványára, aki a Gellérthegy ormáról fürkészte a messzi égi mezőket. Gyakran kereste fel őt a csillagdában, hogy szót váltsanak az égbolt titkairól s e „csúnyácska” magyar haza sokféle gondjáról. A hirtelen felpezsdülő honi szellemi élet sokak által ismert és becsült alakja volt Tittel Pál. Elsők között választották be a hazai természettudósok táborából a Széchenyi ala­pította Magyar Tudós Társaság — a későbbi Magyar Tudományos Akadémia — tagjai közé. Az utókor mégis mintha teljesen megfeledkezett volna róla! E könyv szerzői a korabeli dokumentumok alapján mutatják be életútját és munkásságát. S nem csupán Tittel pályáját rajzolják meg: híven ábrázolják a reformkor heroikus tudományteremtő igyekezetét, és elénk tárják a.korszerű természettudomány meghonosodásának, megizmosodásának nehézségeit is. A Tittel-portré így válik önmagán túlmutató munkává, s ad jóval többet egy tudós életrajzánál. Jeles tudománytörténészünk, Vekerdi László szavaival élve: „Megkerülhetetlen forrásmunka nemcsak a magyar csillagászat fejlődésének, hanem hazánk általános művelődéstörténetének szempontjából is.” AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next